Eseménynaptár
2024. május
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
2024.05.19. - 2024.05.19.
Fehérvárcsurgó
2024.05.18. - 2024.05.18.
Eger
2024.05.14. - 2024.05.14.
Érd
2024.05.12. - 2024.05.12.
Fehérvárcsurgó
2024.05.11. - 2024.05.11.
Kaposvár
2024.05.11. - 2024.05.11.
Ópusztaszer
2024.05.10. - 2024.06.14.
Székesfehérvár
2024.05.08. - 2024.05.08.
Budapest
2024.05.04. - 2024.05.04.
Kápolnásnyék
2024.05.04. - 2024.05.04.
Szombathely
2024.05.04. - 2024.05.04.
Eger
2024.04.27. - 2024.06.24.
Budapest
2024.04.27. - 2024.06.27.
Szombathely
2024.04.26. - 2024.09.30.
Szeged
2024.04.26. - 2024.09.30.
Szombathely
2024.04.26. - 2024.09.01.
Budapest
2024.04.26. - 2024.09.22.
Szeged
2024.04.25. - 2024.05.19.
Szentendre
2024.04.25. - 2024.09.30.
Szeged
2024.04.25. - 2024.09.22.
Szeged
Magyar Nemzeti Galéria - Budapest
Magyar Nemzeti Galéria
Cím: 1014, Budapest Szent György tér 2.
Telefonszám: (1) 201-9082
Nyitva tartás: K-V 10-18
2023.10.27. - 2024.02.11.
időszaki kiállítás, képzőművészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Egyéni belépő felnőtteknek
3200 HUF
/ fő
Egyéni belépő diákoknak
1600 HUF
/ fő
Egyéni belépő nyugdíjasoknak
1600 HUF
/ fő
Videó
(Időszaki kiállításokon fényképezőgép és videokamera használata tilos!)
1000 HUF
A Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása annak az 1990-es években indult művészgenerációnak a gondolkodásmódját járja körül, amely a rendszerváltozás utáni évtized gazdasági és kulturális nyitottságát felszabadító élményként élte meg. Ebben az elektronikus zenék forradalmasító szemlélete, a DJ-kultúra és a partik világa meghatározó inspirációt jelentett, ami a művek vizualitásában, a bennük felvetett kérdésekben is megjelent. A tárlat ezen a képi kultúrán, a flyerek és lemezborítók világán, az irányt mutató elektronikus zenéken keresztül negyed évszázados visszautazásra invitál az időben. A kiállítás, több mint félszáz alkotó mintegy 150 művén keresztül, a különböző médiumok – festészet, objekt, fotó, print, videó és a számítógép-alapú művészet – kilencvenes évekbeli alakulását mutatja be.
Beöthy Balázs – Németh Hajnal: Néha Hajnal, Bárhol Balázs II., 1997–1999
A nyolcvanas évek végének nemzetközi és hazai történései elhozták a negyvenéves kommunista egypártrendszer és ezzel együtt a központilag irányított cenzúra megszűnését s egy új, szabad és demokratikus politikai rendszer kialakulását. A rendszerváltozás meghatározta a kilencvenes évek újszerű, sokoldalú hatások alapján formálódó művészetének kibontakozását is. A hagyományos médiumok mellett az új képi eszközök, a képszerkesztő programok és a számítógép kínálta lehetőségek egy egész generáció számára az önmeghatározás új formáit jelentették.

A tematikus tárlat öt fő szekciója olyan témaköröket mutat be, melyek ma is releváns kérdéseket vetnek fel. A kiállítás első, előzmények című bevezető része olyan alkotásokat mutat be, melyek előhírnökei a kilencvenes évek új szemléletének.

A Szöveg/jel/jelentés szekcióban olyan műveket láthat a közönség, melyek a kép és szöveg viszonyával, a kép leírhatóságának vagy önálló egzisztenciájának elméleti problémájával, a textualitás kérdésével foglalkoznak, ami megjelent a művek karakterében is. A képszerű, jelentéssel bíró formák a művészek számára szintén elemzés tárgyát képezték; gyakran használtak olyan szimbólumokat, melyeket saját maguk alkottak, vagy melyek eredeti jelentését módosították. Az időszakban megjelenő hiánypótló művészetelméleti szövegfordítások, valamint a városokat ellepő reklámok szlogenjei, logói is hatást gyakoroltak az alkotókra.

Az 1990-es évekre érezhetővé vált, hogy az emberi tevékenység aktívan befolyásolja bolygónk klímáját és ökoszisztémáját. A szaklapokban, majd a tömegmédiában is egyre gyakoribb témává vált a Föld eltartóképessége, az erőforrások végessége, a klímaváltozás hatásai, az ember és természet viszonya egy olyan korban, ahol a tudományos fejlődés határtalannak tűnt. A kiállítás harmadik, Ökofuturizmus című szekciójában látható művek különböző ökológiai kérdések felmutatásával reflektálnak az ember által alakított környezet problémáira. A természeti tematika, a természettudatos beállítódás a művészetben (ha nem is a mainstream vonulatban) több kiállításban megjelent a kilencvenes évek során.

A tárlat negyedik, Test/identitás nevet viselő szekciójában a kilencvenes években megjelenő újfajta viszonyulás rajzolódik ki a testhez és az identitáshoz. Az új szemlélet kialakulásához nagyban hozzájárultak a rendszerváltás után megjelenő társadalmi, gazdasági és kulturális jelenségek. A kapitalizmus és a globalizálódó piac termékei, illetve a tudomány legújabb eredményei a test felett gyakorolt nagyobb kontroll, illetve egy folyamatosan szépíthető, javítható test lehetőségét ígérték. A rendszerváltást követően a nyugati feminista teóriák a kilencvenes években egyszerre érkeztek az országba, aminek nyomán a társadalmi nemek kérdését is tematizáló művek születtek. Számos alkotónak megváltozott a művészi önmeghatározáshoz való viszonya is. A korábbi heroikus művészkép lazult; foglalkoztak munkák alkotói szerepekkel, jellemző volt a csoportként vagy művészpárosként való alkotás, illetve többen használtak művészneveket vagy bújtak alteregók mögé, ami az időszakban kibontakozó DJ-kultúrával is összefüggésbe hozható.

A Pop/Remix című szekcióban bemutatott művek a vizuális kultúra kilencvenes években végbement átalakulására reflektálnak. Az új, technológiai korszak érzetét adó digitális eszközök meghatározta képi és hangzásvilág kihatott a divatra, a sci-fi filmekre, a komputerjátékokra, a grafikai designra és a zenére egyaránt. Az elektronikus zene ekkori térnyerése és eszköztára inspiratívan hatott a művészekre. A DJ-kultúrában már a nyolcvanas években megjelenő fogalmak a képzőművészek számára új értelmet nyertek: a remix, a sample vagy a mix olyan új módszerek, amelyek alkalmazhatók voltak a képről való gondolkodás kiterjesztésére.

A kiállítás utolsó, Valóság/illúzió című szekciójában kiállított művek e két fogalom viszonyával és mibenlétével foglalkoznak. Ez a művészettörténet kezdeteitől alapvető kérdés a kilencvenes években új lendületet vett: a valóság mibenléte, megkérdőjeleződése gyakran felmerült elméleti írásokban, valamint a popkultúrában is. A digitálisan előállított képek, a számítógépes szerkesztettség vagy annak látszata, valamint az internet és az új kommunikációs módok témát szolgáltattak a művészeknek mind elméleti, mind formai értelemben. Ezzel párhuzamosan a kilencvenes évek második felére az egzisztenciális és szociális problémák megjelenése igényt teremtett a mindennapok realitásának ábrázolására is, mely törekvés gyakran éles ellentétben állt az évtized eleji euforikus álom ígéreteivel.

A műalkotásokat a korszakban Magyarországon nagy hatást gyakorló külföldi alkotók, Muntean/Rosenblum, Pipilotti Rist, Cindy Sherman, Andreas Gursky és az akkor Budapesten filmet forgató Matthew Barney egy-egy művével helyezi a kiállítás nemzetközi kontextusba.
Az izgalmas és a mai napig újszerűnek ható képi világot megjelenítő műalkotásokat látványos, több zenehallgatási, videós és edukációs ponttal kiegészített enteriőrben láthatja a közönség.