2025. február 7. péntek
Rómeó, Tódor
Füleki Vármúzeum - Fülek
 |
Cím: 986 01, Fülek MsU Fiľakovo, Radnicna 25
Telefonszám: (47) 438-2017, (0) 907640700
E-mail: info@hradfilakovo.sk
Nyitva tartás: III.15-XII.31.: H-V 10-18
|
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
|
Egyéni belépő felnőtteknek
(26-61 év)
|
5 EUR
|
|
|
Egyéni belépő felnőtteknek
(a „Fülek 1938 – 1945“ című állandó kiállításra a várhegy oldalába vájt egykori légoltalmi járatokban)
|
2 EUR
|
|
|
Egyéni belépő diákoknak
(7-26 év)
|
2.50 EUR
|
|
|
Egyéni belépő diákoknak
(a „Fülek 1938 – 1945“ című állandó kiállításra a várhegy oldalába vájt egykori légoltalmi járatokban)
|
1 EUR
|
|
|
Egyéni belépő nyugdíjasoknak
(62-69 év )
|
2.50 EUR
|
|
|
Egyéni belépő nyugdíjasoknak
(a „Fülek 1938 – 1945“ című állandó kiállításra a várhegy oldalába vájt egykori légoltalmi járatokban)
|
1 EUR
|
|
|
Egyéni belépő mozgássérülteknek
(27-61 év közötti látogatók, valamint kísérőik számára)
|
2.50 EUR
|
|
|
Egyéni bérlet felnőtteknek
(Senior-kártya)
|
7 EUR
|
/ év
|
|
Egyéni bérlet diákoknak
(Junior-kártya )
|
3.50 EUR
|
/ év
|
|
Egyéni tárlatvezetés
|
6 EUR
|
/ fő
|
|
Fotó
(Kommersz fényképezkedés, vagy videózás a várudvarban és a várban (fényképész vagy videós + két személy / esemény))
|
15 EUR
|
/ 2 fő
|
|
Fotó
(Kommersz fényképezkedés, vagy videózás a várudvarban és a várban (fényképész vagy videós + több személy / esemény))
|
30 EUR
|
/ 2 fő felett
|
|
Terület használati díj
(A várudvar bérleti díja kommersz rendezvények esetén (18x25m = 450 m² – 100% kedvezmény a város által szervezett hagyományos rendezvények esetén))
|
200 EUR
|
/ nap
|
|
Terület használati díj
(Alkalmi árusítóhely, a várudvarban szervezett rendezvényekre (100 % kedvezmény a saját termékeiket áruló kézművesek számára – a város által szervezett rendezvényeken))
|
15 EUR
|
/ nap/ m2
|
A Füleki Vármúzeum szeretettel meghív minden érdeklődőt a híres holland fotográfus, Jutka Rona alkotásaiból álló és a Magyar cigányok – Túlélők vallanak címet viselő kiállítására.
A magyar származású fotográfus mindössze kétéves volt, amikor szülei Hollandiába emigráltak. Ott tanulta meg a mesterséget. A főiskolai tanulmányai befejezése után kezdett el komolyabban fényképezni, melyben nagy szerepet játszhatott édesapja Róna Imre támogatása is, aki fényképészként tevékenykedett és fotóügynökséget vezetett, de újságíróként is kipróbálta magát Amszterdamban.
Jutka Rona pályája kezdetén elsősorban színházi fényképész volt, azután előbb neves portréfotós, utóbb világjáró író és fotóriporter vált belőle. Életében 10 fotóalbuma jelent meg, képeiből világszerte rendeztek kiállítást. 2006-ban Magyarországon, a budapesti Holokauszt Dokumentációs Központ egy kiállításán járva fogalmazódott meg benne a gondolat, hogy szeretne megemlékezni a magyar romák holokausztjáról is. Ennek eredményeképpen, 2010-ben Hollandiában jelent meg egy kötet A Magyar cigányok, Túlélők vallanak címmel. Az album roma túlélőket mutat be, saját életterükben, sokszor családtagjaikkal együtt és interjúkat tartalmaz, amelyekben egyéni sorsok bontakoznak ki. A másoknál mára már szokatlan családi összetartás, szolidaritás, a korlátlan gyerekszeretet, a zavartalan életöröm is visszaköszön a fotókról. A cigány családok elfogadták Jutka érdeklődését és együttérzését, aminek köszönhetően elmesélték a mélyen eltemetett múltat. Jutka Rona könyve és a fényképeiből született válogatás nemcsak a holokauszt memoárja, hanem orvosság a gyűlölet ellen is.
Az elkövetkező napokban nyíló tárlat a budapesti Magyar Fotográfusok Házában, a Mai Manó Házban debütált 2014-ben, majd Beck Zoltánnak, a Pécsi Tudományegyetem romológusának, illetve a 30Y frontemberének köszönhetően került a füleki múzeumba. A kiállításra került fotográfiák egyik utolsó lenyomatai annak a korszaknak, amelyben a professzionális fényképészet még többnyire analóg technikával rögzítette az élet momentumait.
A magyar származású fotográfus mindössze kétéves volt, amikor szülei Hollandiába emigráltak. Ott tanulta meg a mesterséget. A főiskolai tanulmányai befejezése után kezdett el komolyabban fényképezni, melyben nagy szerepet játszhatott édesapja Róna Imre támogatása is, aki fényképészként tevékenykedett és fotóügynökséget vezetett, de újságíróként is kipróbálta magát Amszterdamban.
Jutka Rona pályája kezdetén elsősorban színházi fényképész volt, azután előbb neves portréfotós, utóbb világjáró író és fotóriporter vált belőle. Életében 10 fotóalbuma jelent meg, képeiből világszerte rendeztek kiállítást. 2006-ban Magyarországon, a budapesti Holokauszt Dokumentációs Központ egy kiállításán járva fogalmazódott meg benne a gondolat, hogy szeretne megemlékezni a magyar romák holokausztjáról is. Ennek eredményeképpen, 2010-ben Hollandiában jelent meg egy kötet A Magyar cigányok, Túlélők vallanak címmel. Az album roma túlélőket mutat be, saját életterükben, sokszor családtagjaikkal együtt és interjúkat tartalmaz, amelyekben egyéni sorsok bontakoznak ki. A másoknál mára már szokatlan családi összetartás, szolidaritás, a korlátlan gyerekszeretet, a zavartalan életöröm is visszaköszön a fotókról. A cigány családok elfogadták Jutka érdeklődését és együttérzését, aminek köszönhetően elmesélték a mélyen eltemetett múltat. Jutka Rona könyve és a fényképeiből született válogatás nemcsak a holokauszt memoárja, hanem orvosság a gyűlölet ellen is.
Az elkövetkező napokban nyíló tárlat a budapesti Magyar Fotográfusok Házában, a Mai Manó Házban debütált 2014-ben, majd Beck Zoltánnak, a Pécsi Tudományegyetem romológusának, illetve a 30Y frontemberének köszönhetően került a füleki múzeumba. A kiállításra került fotográfiák egyik utolsó lenyomatai annak a korszaknak, amelyben a professzionális fényképészet még többnyire analóg technikával rögzítette az élet momentumait.