Eseménynaptár
2024. április
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
2024.04.20. - 2024.04.20.
Szeged
2024.04.20. - 2024.04.20.
Eger
2024.04.20. - 2024.11.24.
Budapest
2024.04.17. - 2024.07.21.
Budapest
2024.04.16. - 2024.04.16.
Érd
2024.04.16. - 2024.04.16.
Szeged
2024.04.12. - 2024.04.12.
Debrecen
2024.04.12. - 2024.04.12.
Sepsiszentgyörgy
2024.04.12. - 2024.04.12.
Szekszárd
2024.04.12. - 2024.07.11.
Budapest
2024.04.11. - 2024.04.11.
Komárom
2024.04.10. - 2024.09.01.
Budapest
2024.04.08. - 2024.04.08.
Kápolnásnyék
2024.04.08. - 2024.04.08.
Eger
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
Magyar Nemzeti Galéria - Budapest
Magyar Nemzeti Galéria
Cím: 1014, Budapest Szent György tér 2.
Telefonszám: (1) 201-9082
Nyitva tartás: K-V 10-18
2023.09.14. - 2024.01.14.
festészet, grafika, időszaki kiállítás, képzőművészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Egyéni belépő felnőtteknek
3200 HUF
/ fő
Egyéni belépő diákoknak
1600 HUF
/ fő
Egyéni belépő nyugdíjasoknak
1600 HUF
/ fő
Videó
(Időszaki kiállításokon fényképezőgép és videokamera használata tilos!)
1000 HUF
125 éve halt meg Barabás Miklós, a 19. századi magyar képzőművészet egyik legmeghatározóbb mestere. Az évforduló alkalmából a Magyar Nemzeti Galéria 125 művet mutat be a Barabás Miklós. A rajz mestere című kiállításon. A tárlaton néhány ismert festmény mellett elsősorban olyan rajzok és akvarellek láthatók, amelyekkel korábban még nem találkozhatott a közönség.
Roma
A kiállítás átfogja a teljes grafikai életművet, így a korai munkák mellett láthatjuk majd Barabás itáliai képeit (köztük a Velence alkonyatkor című különleges remekművet), az 1840-es években a pályafutása csúcsára érő művész akvarelljeit, a korabeli fürdőéletet bemutató grafikáit, litografált arcképeinek sorozatát, s a késői Barabás néhány alkotását.

Barabás Miklós (1810–1898) a 19. század első felében kialakuló nemzeti festészet egyik legfőbb képviselője.

Munkássága szinte az egész századra kiterjedt, de elsősorban a reformkori Pesten bontakozott ki. Festőként kortársairól készült több ezer portréjával vált ismertté, emellett zsánerképeivel is nagy sikereket aratott. Grafikusként, rajzolóként pályafutása jóval sokrétűbbnek mutatja Barabást: ifjúkori utazásainak nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő jelentőségű akvarelljeit követően szinte minden műfajban készített rajzokat és vízfestményeket. A sokszorosítás akkor újnak számító műfajában, a litográfiában is maradandót alkotott, a század negyvenes–ötvenes éveiben kortársairól készített kőrajzai arcképcsarnokként elevenítik fel a reformkor politikai és kulturális közéletét.

A tárlat különlegessége, hogy a festőként, elsősorban arcképfestőként ismert Barabás gazdag életművének részleteit ezúttal olyan grafikai műfajokon keresztül ismerheti meg a közönség, mint az akvarell, a rajz vagy a litográfia.

A kiállítás tematikus és részben kronologikus egységeken keresztül kíséri végig az életpályát a gyermek- és fiatalkori rajzi próbálkozásoktól kezdve az öregkori vízfestményekig. A pályakezdést követően különösen lényeges Barabás 1834–1835 közötti itáliai tanulmányútja, amelynek során a kor legmodernebb művészi alkotómódszerei közé tartozó akvarellfestészet jeles képviselőjétől, William Leighton Leitch skót festőtől átvette a friss látásmódot és elsajátította a technikát, amelyet aztán egész művészi pályafutása során alkalmazni tudott. A fekete szín mellőzésével könnyed, virtuóz tájképeket készített nemcsak itáliai, hanem magyar tájakról is, amelyek szintén megjelennek a kiállításban. A Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteményéből összevetésképpen a skót művész és más angol akvarellezők munkái láthatók.

Barabás Miklós a reformkorban a nemzeti festészet kibontakozásának első számú képviselője volt. A kiállítás nagy egységet szentel a festő portréművészetének. Barabás változatos technikákkal örökítette meg a közélet legfontosabb szereplőit, irodalmárokat, művészeket, politikusokat, vagy épp a közönség kedvenceinek számító színészeket, muzsikusokat. Ebben a szekcióban láthatjuk a Petőfiről készült kevés egykorú arckép közül is az egyiket.

Barabás sokoldalúságáról tanúskodik, hogy korabeli divatrajzai, sajtóillusztrációi, karikatúrái és csoportos életképei is tulajdonképpen műfajteremtőnek tekinthetők. Számos zsánerjelenetet komponált korabeli szövegekhez, előfordult az is, hogy az ő rajza ihletett szerzőket költemények megírására. Nemcsak a Magyarországon megjelenő sajtótermékek számára dolgozott, hanem külföldi lapoknak – korabeli szóhasználattal: almanachoknak – is. A korszak nagy eseményeinek krónikása is volt, a mindennapi élet történésein kívül olyan történelmi eseményekről is tudósított, mint a Lánchíd alapkőletétele, majd az építkezés maga vált pesti látképeinek főszereplőjévé. Külön tematikus egység foglalkozik pesti vedutáival, amelyek mellett a Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteményéből Rudolf von Alt által ugyanabban az időszakban készített pesti látképek láthatók, így kiváló alkalom nyílik a két művész komponálási módszereinek összehasonlítására, illetve a reformkori Pest és Buda látképeinek böngészésére.

Barabás gyakran különböző fürdőhelyeken keresett kikapcsolódást; első alkalommal 1839-ben járt ilyen kúrán, élményeiről, benyomásairól, a helyszínről rajzsorozatot készített, amelyet a kiállításban külön egységben mutatunk be. Lebilincselően érdekes tanulmányozni, hogy a mai spa-kultúrához képest milyenek voltak a gyógyulás, pihenés különböző módozatai.

A kiállítás érdekessége, hogy a rajzok, akvarellek közül néhány egészen nagy méretben, illetve nagyító segítségével is tanulmányozható lesz.

A tárlaton főként a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből válogatott alkotásokat láthat a közönség, de a BTM Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár kollekciójából is szerepelnek olyan művek, amelyek korábban még nem voltak kiállítva. A Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteményében őrzött osztrák, német és angol művészek munkáiból izgalmas párhuzamok állíthatók Barabás művei mellé, amelyek új kontextust teremtenek a magyar művész grafikáinak.