A tárlat körülbelül 70–80 rendi jelvényt mutat be, esetenként az adott kitüntetés dobozával, miniatűr jelvényével és a kitüntetéshez tartozó adományozási okirattal, alapszabállyal. A tárlaton a rendi jelvények mellett az egykori kitüntetett személyek – mint például Bethlen István vagy Korányi Frigyes – festményeken jelennek meg, illetve díszes öltözetek – például Horthy Miklós flottakabátja és Király Béla vezérezredes zubbonya - is megtekinthetők.

A kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kitüntetés és képzőművészeti gyűjteményein alapul. Ez a két közgyűjtemény rendelkezik a Magyar Érdemrend és a Magyar Köztársasági Érdemrend valamennyi fokozatának rendi jelvényeivel, valamint számos kitüntetett portréjával.

Az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnésével függetlenné vált Magyarország önálló kitüntetésrendszerének legfontosabb eleme volt a Magyar Érdemrend. Jellegzetes külalakja, a fehér kereszt, az 1848–49-es szabadságharc Magyar Katonai Érdemrendjének tervezett, majd az emigrációban elkészült jelvényére vezethető vissza. Az 1922-ben megalapított Magyar Érdemrend (kezdetben Magyar Érdemkereszt) évtizedek során mind elnevezését, mind megjelenését tekintve több kisebb változáson ment keresztül. 1946-ban az államforma megváltozásával Magyar Köztársasági Érdemrend néven alapítottak helyébe új kitüntetést, de külalakját tekintve csak a jelvények középső eleme változott. Ezt az új kitüntetést néhány évvel később,1949-ben megszűntették és a szocializmus évtizedeiben nem létezett. 1991-ben Magyar Köztársasági Érdemrend néven újra alapították, majd egy 2011-es törvény értelmében neve ismét Magyar Érdemrend lett.