Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.02. - 2024.03.02.
Eger
2024.03.02. - 2024.03.03.
Szentendre
2024.03.01. - 2024.03.01.
Sepsiszentgyörgy
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.02.29. - 2024.02.29.
Szombathely
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.28. - 2024.02.28.
Hódmezővásárhely
2024.02.28. - 2024.02.28.
Hódmezővásárhely
2024.02.26. - 2024.02.26.
Budapest
2024.02.26. - 2024.02.26.
Hódmezővásárhely
2024.02.26. - 2024.02.26.
Budapest
2024.02.24. - 2024.02.24.
Fehérvárcsurgó
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
2024.02.15. - 2024.03.15.
Hódmezővásárhely
2024.02.10. - 2024.05.12.
Debrecen
2024.02.09. - 2024.04.28.
Budapest
2024.02.09. - 2024.04.12.
Budapest
2024.02.09. - 2024.04.28.
Budapest
Déri Múzeum - Debrecen
A múzeum bejárata
Cím: 4026, Debrecen Déri tér 1.
Telefonszám: (52) 322-207
Nyitva tartás: IX.1.-IV.15.: K-Szo 9-16, IV.16-X.31.: K-V 10-18
2022.04.20. - 2023.12.31.
időszaki kiállítás, irodalom
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Egyéni kombinált belépő felnőtteknek
(érvényes a MODEM + Déri Múzeum + Debreceni Irodalom Háza megtekintésére)
2000 HUF
Egyéni kombinált belépő diákoknak
(érvényes a MODEM + Déri Múzeum + Debreceni Irodalom Háza megtekintésére)
1000 HUF
Egyéni kombinált belépő nyugdíjasoknak
(érvényes a MODEM + Déri Múzeum + Debreceni Irodalom Háza megtekintésére)
1000 HUF
Kombinált belépő családoknak
(érvényes a MODEM + Déri Múzeum + Debreceni Irodalom Háza megtekintésére, 2 felnőtt + max. 3 gyermek részére)
4000 HUF
/ család
Csoportos tárlatvezetés
(Munkácsy-trilógia + MODEM)
3000 HUF
/ csoport
A tárlat a 20. század egyik legjelentősebb magyar államférfiját mutatja be, akinek személye és politikája ma is viták kereszttüzében áll. A korábban a fővárosban látható anyag debreceni vonatkozású dokumentumokkal és tárgyakkal kiegészítve várja az érdeklődőket.
Új világ hajnalán - Tisza István
Helyszín: Csokonai Irodalmi Labor (Debrecen, Kossuth u. 1.)


A kiállítás a kétszeres miniszterelnök és házelnök politikai szemléletének és döntéseinek motivációira koncentrál. Az eseményeket a főbb politikai és társadalmi problémákhoz kötődően ismerhetjük meg. Tisza István tragikus sorsa szimbolikusan is összefonódott a történelmi Magyarország végével.

A tárlatba lépve a Tisza palota és Tisza István szobrának képmásolata, valamint a szoborhoz készült bronzminta emlékezteti a látogatót arra, Tisza István életében meghatározó szerepe volt a debreceni szálnak. Apja, Tisza Kálmán évekig a város képviselője volt, a család nevéhez köthető a Tisza palotaként ismert épület második emeletének felhúzása is. Az ifjú Tisza Debrecenben végezte a két felső gimnáziumi osztályt. Később támogatta, hogy az ország újabb egyeteme a városban jöjjön létre. Az első világháború idején a debreceni huszárezred kötelékében, annak ezredeseként szolgált. Halála után a működését megkezdő egyetem az egykori miniszterelnök kultuszának elkötelezett őrzőjévé vált, melyet a politikusnak emelt szoborral is kifejezett.

A kiállításban megismerhetjük Tisza István gyermekkorát, azt az idilli családi közeget, ahol felnőtt, s ahonnanelindult a politikai élet felé. Eredeti családi fényképek, tárgyak és birtokuk központjából, a geszti kastélyból származó bútordarabok segítenekmegidézni a kor szellemét. Ezzel párhuzamosan arra is választ kapunk, miként lehetett valaki országgyűlési képviselő a dualizmus időszakában.

Tisza maga meséli el történetét, a kiállítás megtekintése során mindvégig az ő szavait hallhatjuk, az ő gondolkodásába nyerhetünk bepillantást az auidoguide készülék használatával.A családi otthon enteriőrjéből a miniszterelnöki dolgozószoba felé haladva, amint átlépjük a szimbolikus választóvonalat, amely a családi birtok és a parlamenti élet között húzódik, találkozhatunk a politikai ellenfelek gondolataival is. A korszak azon ellenzéki képviselői szólnak hozzánk, akik olykor élesen bírálták Tisza István politikai elveit és döntéseit.

A kiállítás egyik központi részében Tisza István első miniszterelnökségétől (1903–1905) a képviselőház elnökévé választásáig követhetjük az eseményeket. Tisza politikai hitvallását megismerve arra is választ kapunk, hogyan akarta a miniszterelnök megoldani a korabeli parlamenti élet válságát, az obstrukciót.

Botrányos események is megelevenednek előttünk; kiderül, miért verték szét az ellenzéki képviselők a képviselőház új bútorzatát, hogy mi is volt pontosan a „vérvörös csütörtök”, és hogy valóban dördültek-e pisztolylövések 1912-ben az ülésteremben.
A politikai ellentétek gyakran túlnőttek az Országház falain, s több esetben személyes konfliktusok formájában öltöttek testet. Jó példa erre Tisza István és Károlyi Mihály 1913-as kardpárbaja. A kiállítás megtekintésekor arra is fény derül, hogy miért történt a párbaj, és hogyan is zajlott egy ilyen küzdelem.
Ahogy a dualista Magyarország utolsó éveiben, úgy a kiállítótérben is felgyorsulnak az események. Tisza István második miniszterelnökségétől, 1913-tól haláláig, 1918-ig azokkal a főbb problémákkal találkozhatunk, amelyek lázba hozták a közvéleményt és a politikai életet. A látogató egy vasúti pályaudvar miliőjében találja magát, aholismerős utcák, terek és épületek képei villannak fel; mindez Budapest századfordulós fejlődését mutatja be, azokat az ikonikus helyszíneket, amelyek a mai napig meghatározzák a főváros képét.

A gazdasági és ipari fejlődés és az ezzel járó társadalmi feszültségek ugyanakkor a korszak számos politikusát gondolkodásra késztették. Vajon hogy vélekedett Tisza az általános választójogról és a nemzetiségeket érintő főbb kérdésekről ebben a gyorsuló világban? Mit gondoltak erről az ellentábor prominens képviselői?
A szarajevói merénylet évében, 1914-ben Tisza István volt a Monarchia egyetlen politikai vezetője, aki ellenezte a háború azonnali megindítását. Európai szinten jelentős politikusnak számított, akinek szavát meghallgatták a német és az osztrák vezetők. Ennek ellenére be kellett látnia, hogy egy ilyen világméretű konfliktus– felismerve Magyarország geopolitikai helyzetét – több szempontból elkerülhetetlen. Ahogy ő fogalmazott: „nyakunkon volt a hurok”, így nem volt mit tenni, mint beletörődni a háború lehetőségébe. A kiállítás utolsó részében személyes érzéseit, ezredesi szolgálatában unokájának írott leveleit ismerhetjük meg, az első világégés eseményei mellett.

Az 1918-ra már a perifériára szorult Tisza István személye mindvégig meghatározó volt a politikai életben. Liberális, konzervatív politikus volt, akinek tragikus sorsa szimbolikusan összefonódott a korszak végével, az Osztrák–Magyar Monarchia széthullásával.A gróf halála a kortársak szemében is a régi világ felbomlását jelentette.