Andreas Fogarasi Skin Calendar - A város bőre című kiállítása egy hosszú távú vállalkozás egyik epizódja, első budapesti állomása. Közös városi emlékeink fragmentumait rajzolja térképre, fogja össze, teszi maradandóvá azzal, hogy nemrég lebontott épületek darabjait rendezi geometrikus absztrakt táblaképekké, kiegészítve azokkal az új anyagokkal, amelyek az átépített vagy új épület meghatározói.

A városban egykor álló, mára lebontott vagy átépített modernista épületek emlékét leggyakrabban fényképek, filmek, esetleg rajzok, tervek, makettek őrzik. Ezek azonban éppen az épületek karakterét, hangulatát meghatározó anyagszerűséget: a formák, felületek, textúrák összjátékát rögzítik ritkán. Az anyagokra koncentrálva Fogarasi archeológiai munkát végez, az eredmény mégis egy kortárs pozíció: a korábban a városszövet részét képző, olykor vitákkal övezve vagy épp észrevétlenül lebontott modern épületek anyagait összegyűjtve, majd a történeti kontextustól elemelve az épületek szikár, határozott karakterű portréját alkotja meg. A leletből, azaz egy adott kor dokumentumából több idősík metszete képződik meg: a 20. század eleji művészeti modernizmustól a késő modern törekvésekig. Feszes rendbe állnak az időszeletek, egymásra fedve, csomagokká kötve.

Az anyagválogatás a teljesség igénye nélkül készül, egyes épületekből gazdagabb gyűjtemény, másokból egy-egy jellemző darab érhető el, ez az esetlegesség azonban nagyon is életszerű, a forrásokhoz való hozzáférés egyenlőtlen. A kiállításban a veszteség tudatosítása nélkülözi a melankóliát, de a kortárs urbanisztikai változások kritikai olvasatára ad lehetőséget.

A Budapest Galériában bemutatott kiállítás két részből áll. A földszinti kiállítóterekben a művész korábbi munkái, anyagcsomagok, kollázsok és filmek láthatók, amelyek más városok eltűnő és előtűnő épületeit, a bontások és építések egymásra rétegződését mutatják be, követve a művész a városi szövettan vizsgálata iránti elköteleződésének előző állomásait. Az emeleten az elmúlt években Budapesten gyűjtött anyagokból nyílik egyfajta tanulmányi raktár és kutatószoba. Olyan tér ez, ahol az alkotás hátterét képző, de a művekben csak áttételesen jelen lévő anyagok szerepelnek: anyaggyűjtések, az épületek történetére vonatkozó információk, források és referenciák érhetőek el itt. A közeljövőben a Budapest Galéria új kiállítóhelyén nyíló, Budapestre erőteljesebben fókuszáló kiállítás e munka kiteljesedését jelenti majd.


Andreas Fogarasi (1977, Bécs; Bécsben él)

Munkái számos kiállításon voltak láthatóak, egyéni kiállítása volt többek között: Kunsthalle Bécs; Vintage Galéria, Budapest (2020); Proyectos Monclova, Mexico City (2016); Galerie für Zeitgenössische Kunst, Lipcse; Museum Haus Konstruktiv, Zürich (2014); Trafó Galéria, Budapest; Prefix ICA, Toronto (2012); Museo Nacional Centro de Arte Reina Sofia, Madrid (2011); MAK, Bécs (2008). 2007-ben az 52. Velencei Biennále Magyar Pavilonjának kiállítója volt, a pavilon elnyerte a legjobbnak járó Arany Oroszlán díjat.

A kiállítás sokat köszönhet a 17. Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjában bemutatott Othernity: Modern örökségünk újrakondícionálása című projektnek, valamint a BTM-Kiscelli Múzeum Építészeti Gyűjteménye Virtuális leletmentés című online archívumának.