Eseménynaptár
2022. január
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
2022.01.25. - 2022.01.25.
Budapest
2022.01.25. - 2022.01.25.
Miskolc
2022.01.24. - 2022.01.24.
Salgótarján
2022.01.23. - 2022.01.23.
Debrecen
2022.01.23. - 2022.01.23.
Budapest
2022.01.22. - 2022.01.22.
Budapest
2022.01.22. - 2022.01.22.
Gyula
2022.01.22. - 2022.01.22.
Budapest
2022.01.22. - 2022.01.22.
Budapest
2022.01.22. - 2022.01.22.
Szécsény
2022.01.22. - 2022.02.11.
Győr - Ménfőcsanak
2022.01.21. - 2022.02.27.
Miskolc
2022.01.21. - 2022.03.13.
Miskolc
2022.01.21. - 2022.02.25.
Székesfehérvár
2022.01.20. - 2022.05.29.
Szombathely
2022.01.20. - 2022.04.02.
Gyula
2022.01.20. - 2022.03.13.
Budapest
2022.01.18. - 2022.09.18.
Szekszárd
2022.01.15. - 2022.03.19.
Budapest
2022.01.15. - 2022.05.31.
Budapest
Magyar Nemzeti Múzeum - Budapest
A múzeum épülete
Cím: 1088, Budapest Múzeum körút 14-16.
Telefonszám: (1) 338-2122
Nyitva tartás: K-V 10-18
2021.12.10. - 2022.03.15.
horvát, időszaki kiállítás, történelem
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
1100 HUF
Belépő diákoknak
550 HUF
Belépő katonáknak
550 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
550 HUF
Belépő családoknak
(2 felnőtt + gyermekek)
1150 HUF
/ család
Egyéni tárlatvezetés magyar nyelven
400 HUF
/ fő
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(max. 5 fő)
1800 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(11-15 fő)
6000 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(max. 15 fő)
5500 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(16-25 fő)
9700 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(1-5 fő)
1500 HUF
/ fő
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(6-10 fő)
13000 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(11-15 fő)
16000 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(16-25 fő)
24000 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven diákoknak
(max. 25 fő)
4500 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven diákoknak
(max. 15 fő)
6000 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven diákoknak
(max. 25 fő)
12000 HUF
/ csoport
A kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum és a Galerija Klovićevi Dvori (Zágráb) közös projektje. Célunk, hogy a horvát-magyar kulturális és művelődéstörténeti kapcsolatokat széleskörűen és szemléletesen mutassuk be, ezáltal erősítsük a két nemzet összetartozás élményét. 800 év közös öröksége igen szerteágazó, ezeket az emlékeket alapvetően nyolc témakör köré csoportosítva mutatjuk be.

A két nép közös történelme Zvonimir horvát király 1089-ben bekövetkezett halálával kezdődött, midőn özvegye, I. Béla magyar király leánya, Ilona királyné a horvát előkelőségek egy részének támogatásával bátyját, az elhunyt király sógorát, Szent László magyar királyt hívta be az országba. László király sereggel indult horvát földre dinasztikus jogainak érvényesítése céljából. A középkori kapcsolatok újabb meghatározó eseményét Könyves Kálmán 1102-es megkoronázása jelentette, amivel létrejött a több mint 800 évig fennálló magyar–horvát perszonálunió. A közös múlt első évszázadai a horvát historikus festészetben is nyomot hagytak. Ezekből a reprezentatív alkotásokból is válogat kiállításunk. A reneszánsz hatásainak külön fejezetet szentelünk, és bemutatjuk, hogy a földrajzi közelség következtében az itáliai humanizmus is markánsan éreztette hatását mindkét ország területén. A horvát-magyar államközösség heraldikai reprezentációjában a társországok kapcsolata számos módon megnyilvánult, ennek látványos jeleit több műtárgy bemutatásával tárjuk a közönség elé. A barokk korban mindkét államban élénken élt a magyar szent királyok tisztelete. Ennek a közös kultusznak a reprezentálására a zágrábi székesegyház ikonográfiai programjából és liturgikus tárgyaiból több szép példát is felsorakoztatunk. Külön egységet szentelünk a mindkét nép történelmében kiemelkedő szerepet játszó Zrínyi családnak. A kettős, horvát és magyar hazafiság szellemében folytatott tevékenységük kitörölhetetlen nyomot hagyott a két ország kultúrájában és művészetében.

Az osztrák–magyar kiegyezést követően, 1868-ban sor került Magyarország és Horvátország alkotmányos viszonyának rendezésére is, amelynek értelmében a két ország egy államközösséget képezett, de ezen belül a horvátok külön territóriummal bíró politikai nemzetet alkottak saját országgyűléssel és belpolitikai önállósággal. Fontossága miatt kiemelendő Fiume szerepe a korszakban. A magyar kormányzók fennhatósága alá tartozó, világra nyitott, dinamikusan fejlődő kikötőváros, Magyarország egyetlen tengeri kikötője, egyfajta sajátos ötvözetét adta a különféle nemzetek kultúrájának és mentalitásának. A 19. század végére a Monarchia második legnagyobb üdülőhelyévé váló Abbázia (mai nevén Opatija) az osztrák előkelőségek mellett a magyar arisztokraták és tehetősebb polgárok körében is igen nagy népszerűségnek örvendett, újabb közös kapcsolódási pontot kínálva a két nemzet között.

A különféle, változatos nemesi életutak jól mutatják a két ország közötti mobilitást. A 17. századtól kezdve több jelentős politikai karriert befutó, horvát eredetű nemesi famíliát tartunk számon Magyarországon, emellett egyes magyar arisztokrata családok a jelenlegi Horvátország területén váltak a közös kulturális örökség megteremtőivé.

A kiegyezésnek köszönhetően Horvát-Szlavónország önállóan képviselte magát a Magyar Királyság gazdasági, ipari és kulturális fellendülését hirdető, nagyszabású 1885-ös és 1896-os országos kiállításon. Ennek bemutatása mellett külön blokkban foglalkozunk a 19. századi építészeti kapcsolatokkal is. Magyar építészek számos megrendelést teljesítettek Horvátországban. Ezek az építészeti emlékek máig meghatározó arculati elemei egyes horvát városoknak. A művészeti kapcsolatok terén is szembetűnő hasonlóságokat fedezhetünk fel a horvát és a magyar művészek munkáiban, elég, ha csak Vlaho Bukovac horvát festő, és a világhírű, magyar mester, Munkácsy Mihály alkotásaira gondolunk. Kiállításunk ezekre az érdekességekre is rávilágít.