Eseménynaptár
2021. április
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
2021.04.13. - 2021.04.13.
Budapest
2021.04.11. - 2021.04.11.
Dunaújváros
2021.04.10. - 2021.04.10.
Budapest
2021.04.10. - 2021.04.10.
Szentendre
2021.04.09. - 2021.04.09.
Tata
2021.04.09. - 2021.12.31.
Debrecen
2021.04.08. - 2021.05.16.
Budapest
2021.04.02. - 2021.04.02.
Kápolnásnyék
2021.03.27. - 2021.06.27.
Budapest
2021.03.25. - 2021.03.25.
Szentendre
2021.03.21. - 2021.03.21.
Kápolnásnyék
2021.03.19. - 2021.09.26.
Budapest
2021.03.19. - 2021.08.08.
Szentendre
2021.03.17. - 2021.04.21.
Budapest
2021.03.15. - 2021.05.21.
Sepsiszentgyörgy
2021.03.13. - 2021.03.13.
Szentendre
2021.03.04. - 2021.03.04.
Zalaegerszeg
2021.03.03. - 2021.04.04.
Budapest
2021.01.24. - 2021.02.28.
Budapest
2021.01.22. - 2021.02.21.
Hódmezővásárhely
Dornyay Béla Múzeum - Salgótarján
A múzeum épülete
Cím: 3100, Salgótarján Múzeum tér 2.
Telefonszám: (32) 520-700
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
2020.02.19. - 2021.04.15.
fotóművészet, időszaki kiállítás, képzőművészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
630 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
315 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
(kamara kiállítás megtekintésére)
100 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
315 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
(kamara kiállítás megtekintésére)
100 HUF
/ fő
Belépő családoknak
1500 HUF
Kombinált belépő felnőtteknek
(a Nógrádi Történeti Múzeum + a Bányászati Kiállítóhely megtekintésére)
1050 HUF
/ fő
Kombinált belépő diákoknak
(a Nógrádi Történeti Múzeum + a Bányászati Kiállítóhely megtekintésére)
525 HUF
/ fő
Kombinált belépő nyugdíjasoknak
(a Nógrádi Történeti Múzeum + a Bányászati Kiállítóhely megtekintésére)
525 HUF
/ fő
Támogatói jegy
(minimális)
100 HUF
/ fő
Szaktárlatvezetés
3150 HUF
Fotó
300 HUF
Videó
500 HUF
A kiállított fotók különlegessége, hogy a fotográfus üvegnegatívra készített képeit Shah Timornak, a múzeum fotósának köszönhetően rendkívül jó minőségben sikerült digitalizálni, így a fotók bepillantást engednek Salgótarján 20. század eleji életébe.
Pillanatképek a múltból
Gábler Vilmos Ödön az Ung vármegyei Pálócon született. Szülei német származásúak voltak. Reáliskolai tanulmányai után a kassai Állami Felső Ipariskolát végezte el. 1892-ben került Salgótarjánba, az RMSV Rt. acélgyárába. Műszaki gyakornokként kezdett, majd a gépműhely művezetője lett. 1925-ben munkája és elismert szaktudása alapján mérnöki címet és kinevezést kapott. A vállalat műszaki tisztviselőjeként dolgozott haláláig. 1900-ban feleségül vette Billeter Hildegárdot, a salgói gépműhelyt vezető, svájci származású Billeter Frigyes leányát. Házasságukból két fiú és két leánygyermek született. Valószínűleg a technikai újdonságok iránti érdeklődése nyomán kezdett el fényképezni. Legelső ismert fényképe 1903-ból származik. Jó értelemben vett amatőr fotósi tevékenységét haláláig folytatta. A fényképezés minden munkafázisát maga végezte, így az előhívást, a nagyítást, valamint a reprodukciót.

Negatív fényképei fényérzékeny anyaggal bevont üveglemezeken, valamint kisebb részben nitrát filmeken maradtak meg. Fényképeinek tematikája kezdetben az otthon, a család, barátainak és kollégáinak a köre. A fotózás helyszíne az acélgyári otthona, felesége salgói családjának lakása, illetve azok környéke. Eleinte nem lép ki a rimai tisztviselők általános mozgásteréből – a tisztviselők egymás közt töltik szabadidejüket, egymással barátkoznak, kirándulnak, a rokoni kapcsolatok is jellemzően e körből szövődnek. Születő gyermekei is fokozatosan megjelennek képein. E fotók a vállalati tisztviselők, a salgótarjáni középréteg életmódjának, viseletének, lakókörülményeinek dokumentumai. Az 1910-1920-as években egyre többször mozdul ki a „rimai világból”. Számos településképet készít Salgótarjánról és környékéről, valamint bel- és külföldi utazásait is gyakran megörökíti. Emellett további kedvelt témája marad a gyártelep és Salgóbánya. Utolsó éveiben bekapcsolódott a Dornyay Béla által írt Salgótarján és a Karancs-Medves vidék részletes kalauza című könyv munkálataiba. Az 1929-ben megjelent útikalauzban szereplő több fotó az ő munkája. Élete utolsó éveiben az RMSV Rt. ózdi üzemében dolgozott, de sokat látogatott haza. Fényképei Salgótarján helytörténetének, az RMSV Rt. vállalattörténetének, valamint az ott dolgozó tisztviselőréteg életmód történetének kimagasló jelentőségű képi dokumentumai. Sok fényképe fotótechnikai szempontból is kiváló mestermunka.