Mesél a szántóföld címmel nyílik 2018. március 9–én, pnteken 13 órakor időszaki tárlat a tápiószelei Blaskovich Múzeumban. Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár, a Blaskovich Múzeum és a Növényi Diverzitás Központ közös kiállításán a szárazföldi növények akvarelljeit mutatjuk be. A rajzok dr. Papp Erzsébet agrobotanikus, festőművész, hagyatékából származnak.

A kiállítást Czerván György államtitkár, országgyűlési képviselő úr nyitja köszöntőt mond dr. Estók János a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár főigazgatója.

A kiállítás a két tápiószelei intézmény, a kúriamúzeum és génbank együttes gondolkodása révén alakult ki és szervesen illeszkedett a NÖDIK 2018. március 9-i ünnepi és szakmai rendezvényeinek sorába. Ez a program a KEHOP pályázati beruházás keretében megvalósult 805 napelem-modulból álló kiserőmű ünnepélyes átadása, valamint dr. Holly László születésének 75. évfordulója alkalmából állított emléktábla avatása, majd szakmai nap megszervezése. E programsorozat része a tápiószelei tárlat megnyitója.

A kiállítás alapját a MMgMK gyűjteménye adja. Dr. Papp Erzsébet agrobotanikus színes növényeket ábrázoló akvarelleket készített az 1960-1980-es évek között, amíg a tápiószelei Agrobotanikai Intézet ( ma NÖDIK) munkatársa volt. Ez az anyag ajándék útján a MMgMK-ba került. Ezeket a szántóföldi növényekről festett alkotásokat rendezték kiállítássá.

A tápiószelei Agrobotanikai Intézetet az MTA tagintézményeként 1959-ben dr. Jánossy Andor professzor alapította, aki személyes, jó viszonyban állt a Blaskovich fivérekkel. Így a két tápiószelei intézmény közötti jó kapcsolat 6 évtizedre nyúlik vissza. A tápiószelei Blaskovich Múzeum a jelenben is jó kapcsolat ápol a diverzitás központtal. Az intézet alapításának 60. évfordulójának 0-ik évében, az emlékünnepségek bevezetőjének számít a Blaskovich Múzeumbeli tárlat.

Dr. Papp Erzsébet agrobotanikus, festőművész (1923- 2011) különös adottsága volt az apró részletekre is kiterjedő, éles megfigyelőkészség. Kiválóan és gyorsan rajzolt akár portrékat is (pl. Csapody Veráról, Boros Ádámról, Blaskovich Jánosról), de a növényábrázolásban csúcsosodott ki festőművész tehetsége. Egyedi módon, művészi lényegre látással, a fény és árnyék tökéletes érzékelésével főként magvakat és morfológiai rajzokat, akvarelleket készített különféle, kultúrnövényekről szóló tudományos művekhez. A növényi magok csodálatos változatosságának szenvedélyes szemlélete élete végéig tartott. Kutatta a magvak nyugalmát, „alvó állapotának” jellemzőit, csírázását, a dormancia endogén ritmusát. A magyar kultúrnövények génbankjának fajtagyűjteménye alapján elkészítette azt a két kötetes atlaszt, ami sokáig megőrzi nevét, és a Gazda Kiadó gondozásában jelent meg. Kitartó akarata és szorgalma eredménnyel járt, fontos értékmentést végzett.