A hónap műtárgya keretében a barna mázas kulacsot mutatjuk be. A kulacs meghatározása a Magyar Néprajzi Lexikon alapján: Ólommázas cserépedény. Igen változatos formájú borosedény. Egyik változata lapos, korong alakú: tulajdonképpen két tál összeragasztása révén nyert forma. Lapja lehet lapos, domborodó vagy homorú.

Keskeny oldala lapított, fülekkel ellátott, amelyekbe szíjat lehet fűzni. Szája kicsi, kerek, gyakran kupakkal ellátott, van lába és akasztója. Mindegyik formát egyedileg készítették, általában megrendelésre, és gyakran évszámmal, névvel látta el mestere.

A 87.88.1 leltári számmal ellátott kulacs néprajzi gyűjteményünk egyedi darabja. Barna színű, négy lábon álló, szíjazható kialakítású. Első és hátsó lapján piros, zöld és fehér körben fehér rozetta látható piros pontokkal a közepén. Kissé kopott állapotban van a barna máz rajta. Színezése hasonló az állandó kiállítás vitrinjében található barna mázas butellához. Az 1870-es évek körül Tiszafüreden készítette egy ismeretlen mester.

A kulacs nem tipikusan füredi kerámia mintázata alapján, bár színezése mutat a füredi fazekas termékekkel rokonságot. Tiszafüreden már a XIX. század elejétől jellegzetes fazekas termékek készültek ügyes kezű mesterek keze munkájával: miskakancsók, kancsók, pálinkás butellák, korsók, szilkék, bögrék, tálak, tányérok, köcsögök és fazekak. A leghíresebb füredi fazekas dinasztiák: Katona Nagy Mihály és családja, Bezerédi Varga, a Bodó és a Nyúzó családok a Közép-Tisza – vidék egyik leghíresebb kerámiaközpontjává tették Tiszafüredet.

Maga a tárgy a XVIII. század végén, a XIX. század elején élte virágkorát, megjelent a népköltészetben és a műköltészetben egyaránt. Erre bizonyítékként álljon itt az egyik legismertebb költői megfogalmazás Csokonai Vitéz Mihály tollából:

Drága kincsem, galambocskám,
Csikóbőrös kulacsocskám!
Érted halok, érted élek,
Száz leányért nem cseréllek.

Megvídító orcácskádat,
Csókra termett kerek szádat
Ha a számhoz szoríthatom,
Zsuzsiét nem csókolgatom.

/Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz/