Magyarországon számos helyén gyártottak fanyerget, de országos hírnévnek a tiszafüredi és igmándi készítésűek örvendtek. A füredi nyergesek a XVlll. század közepétől Poroszországba is kijutottak szakmai tapasztalataik átadása céljából. A szabadságharc idején is számítottak munkájukra. Hadiipari megrendelésre 1868-ig, a huszárnyereg szerkezetének gyökeres átalakításáig dolgoztak.

A Tiszafüreden a 19. század óta folyamatosan előkerülő régészeti leleteket először a Tiszafüred-vidéki Régészeti Egylet gyűjtötte össze Tariczky Endre vezetésével, majd a Nemzeti Múzeum és a Damjanich János Múzeum tervásatásai és megelőző feltárásai bővítették ezt az anyagot.

1848 tavaszán és a szabadságharc első hónapjaiban Tiszafüred története nagyon hasonlóan alakult a többi alföldi mezővárosban zajló forradalmi átalakulásokhoz.