Eseménynaptár
2019. március
25
26
27
28
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2019.03.21. - 2019.03.21.
Budapest
2019.03.21. - 2019.03.21.
Budapest
2019.03.21. - 2019.06.16.
Zirc
2019.03.20. - 2019.03.20.
Budapest
2019.03.20. - 2019.08.25.
Kaposvár
2019.03.16. - 2019.03.16.
Budapest
2019.03.16. - 2019.03.16.
Budapest
2019.03.15. - 2019.03.15.
Tiszafüred
2019.03.15. - 2019.03.17.
Szentendre
2019.03.14. - 2019.03.14.
Fehérvárcsurgó
2019.03.14. - 2019.03.14.
Debrecen
2019.03.14. - 2019.06.26.
Debrecen
2019.03.13. - 2019.03.13.
Budapest
2019.03.12. - 2019.08.31.
Szeged
2019.03.08. - 2019.08.25.
Budapest
2019.03.04. - 2019.12.15.
Budapest
2019.03.01. - 2019.06.02.
Budapest
2019.03.01. - 2019.06.02.
Budapest
2019.03.01. - 2019.05.30.
Pécs
Déri Múzeum - Debrecen
A múzeum bejárata
Cím: 4026, Debrecen Déri tér 1.
Telefonszám: (52) 322-207
Nyitva tartás: K-V 10-18
állandó kiállítás, Debrecen, Helytörténet, helytörténet, irodalom, Magyarország, történet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Egyéni kombinált belépő felnőtteknek
(érvényes a MODEM + Déri Múzeum + Debreceni Irodalom Háza megtekintésére)
2000 HUF
Egyéni kombinált belépő diákoknak
(érvényes a MODEM + Déri Múzeum + Debreceni Irodalom Háza megtekintésére)
1000 HUF
Egyéni kombinált belépő nyugdíjasoknak
(érvényes a MODEM + Déri Múzeum + Debreceni Irodalom Háza megtekintésére)
1000 HUF
Kombinált belépő családoknak
(érvényes a MODEM + Déri Múzeum + Debreceni Irodalom Háza megtekintésére, 2 felnőtt + max. 3 gyermek részére)
4000 HUF
/ család
Csoportos tárlatvezetés
(Munkácsy-trilógia + MODEM)
3000 HUF
/ csoport
Az irodalmi terem a város önképének változását egyetlen szimbolikus figura, Csokonai Vitéz Mihály alakján és kultuszán át mutatja be. A kiállítás tere a Csokonai emlékezetében összekötött három tér – a Füvészkert, az Emlékkert és a temetőkert – egy képzeletbeli kertet jelenít meg, amely az üldögélés és szemlélődés helyéül szolgál.
A kert
A Füvészkert a botanizáló Debreceni Kör munkásságához köthető, amelynek Fazekas Mihály, Földi János, Szentgyörgyi József mellett aktív tagja volt Csokonai is. A kertet végső menedéknek tekintő, a szemlélődő életforma eszményét megfogalmazó költő alakja a Füvészkertben a botanikán keresztül jelenik meg, költeményeiben, szógyűjtéseiben, a füvészkönyv munkálataihoz való hozzájárulásában.

A Temetőkert a Hatvan utcai temető, Csokonai síremlékével, mint az Árkádia-pör szimbólumával, amely Csokonai emlékezetének birtoklásáért folyt Kazinczy Ferenc és a debreceniek között. A kultusznak ebben a szakaszában a piedesztál azt az eszményített, csak a versekben létező szerzőt illetné, aki ekkor szülővárosa számára még nem létezett: a nép ajkán a legendák varázslatos, garabonciás Csokonaija él, a diákokén a tréfás versek szerzője s a rend ellen fellázadó sorstárs alakja.

Az Emlékkert kialakításának mozgatórugója az 1802-es tűzvész után elhagyatottan álló Nagytemplom mögötti terület kulturális, irodalmi, történelmi térré alakítása. Kerítéssel határolt szoborparkot terveztek ide, ahol elsőként Izsó Miklós Csokonai-szobrát állították föl, jelezvén a debreceniek elkötelezettségét a Csokonai-kultusz iránt. Itt kapott helyet átmenetileg a Haldokló oroszlán szobra, majd Tóth András „Hungáriá”-ja – aminek helyén ma a Bocskai-szobrot láthatjuk – a Gályarabok emlékoszlopa, és az a bronz hamvveder, amely a református egyház és a kollégium jótevői, Szombathy István és Veresmarty Zsuzsánna emlékezetét őrizte.

Kerekesné Bíró Éva irodalomtörténész, muzeológus, tárvezető
Szabó Anna Viola fotótörténész, muzeológus