Hunyadi Mátyás magyar király (1458–1490) könyvtára – korabeli nevében Bibliotheca Corvina vagy Bibliotheca Augusta – az első reneszánsz fejedelmi bibliotéka volt Európának az Alpoktól északra elterülő részén. Gazdagságával, szépségével az uralkodó hatalmát, uralmának legitimitását reprezentálta.

A körülbelül 2000 kötetet számláló gyűjtemény elsősorban humanista érdeklődést tükrözött, antik szerzők, egyházatyák és kortárs szerzők műveit foglalta magába, az akkoriban értékesnek tartott irodalom és tudás teljességét kívánta felmutatni.

A kódexeket részben Itáliából (elsősorban Firenzéből) vásárolták, részben pedig a budai műhelyben állították elő. De bekerültek a királyi könyvtárba korábbi tudományszerető magyarok egykori kötetei is.

A királyi palota reprezentatív részén, a kápolna mellett és a trónterem közelében díszes könyvtárteremben őrizték a pompás állományt, amelynek elemeit egyedi, egyenesen a budai királyi könyvtár számára kifejlesztett, aranyozott bőrkötéssel vagy színes bársonykötéssel vonták be, a kódexek címlapjára Mátyás címerét festették.

A királyi könyvtár a török hódítással, 1526-ban és 1541-ben, Buda bevételekor pusztult el végleg, egy részét a törökök Isztambulba vitték. Azok a kötetek élték túl az évszázadokat, amelyek még a hódítás előtt, idejekorán Nyugat-Európába kerültek. Ennek köszönhetően ma körülbelül 216 hiteles corvinát ismerünk, ebből Magyarországon 53 darab található, a Nemzeti Könyvtárban pedig 35-öt őrzünk.

Kiállításunkon a 35 corvina hiteles másolatai és a kódexekből származó pompás fotóanyag alapján a látogató képet alkothat a teljes egykori Corvina Könyvtárról, a részletes kísérőszövegek pedig feltárják előtte a Corvina történetét, nyitott kérdéseit, és bevezetik az egyes kódexek gazdag, titkokat rejtő világába.