Kisapostag határában már a múlt század 30-as éveiben is folytak kisebb ásatások, de nagy felületet érintő, részletes feltárásra csak az M8-as autópálya építése kapcsán kerülhetett sor.

2004 nyarán a település határában megelőző feltárások zajlottak, az egyik a 6. sz. főút körforgójától nyugatra eső területen, Kisapostag-Kenderesen. A múzeumban megrendezett kiállítás az itt előkerült bronzkori temető leletanyagát mutatja be.

A lelőhelyen nagyrészt a középső bronzkori Vatya-kultúra népességének telepmaradványai és a valószínűleg hozzátartozó temető került napvilágra. A települést egy mély völgy választotta el a temetőtől, halottaikat a teleptől elkülönítve, de mégis ahhoz közel helyezték örök nyugalomra.

A temető különlegességét az adja, hogy az itt lakó népesség kétféle rítus szerint, másnéven birituálisan temetkezett. A sírok nagy része urnasír volt. A halottakat máglyán elégették, majd a hamvakat (néha bronz tárgyakat is) az urnába helyezték, tetejét egy vagy két tállal lefedték, az urna belsejébe vagy mellé bögrét is tettek. Zsugorított helyzetű csontvázas sírból csupán 3 került elő, egyikük mellé nagyobb bögrét temettek. Az egyik urnából bronz tárgyak kerültek elő: többek között kisebb csüngők és két bronztű.

A sírokat nem ásták mélyre, ezért az intenzív talajművelés sok pusztítást okozott. Volt olyan sír, ahol az urnának csak az alsó része maradt meg a hamvakkal, a többi részét a szántás tönkre tette. Mivel a temetőt nem lehetett teljes terjedelmében feltárni, így nem tudjuk megmondani pontosan még mennyi sírt rejt a föld.

A csekély sírszám ellenére a kerámiák rendkívül változatos képet mutatnak, a kiállítás célja az, hogy a látogatók bepillanthassanak e korszak hitvilágába és megcsodálhassák kerámiaművességüket.
Nagyné Hodik Mónika