A keramikus-iparművészekből álló csoport 1993-ban alakult. Tagjai több éves, sőt évtizedes gyakorlattal rendelkező, tapasztalt tervezők, művész-kézművesek, akik elsősorban a porcelán használati tárgyak formai megújítását határozták el. Témaválasztásukkal cseng össze nevük is: DeFORMA: De forma! "azért is a forma" - a névadó az egyik alapító, Dobány Sándor volt.

A résztvevő művészek korábban nem, vagy csak felületesen ismerték egymást. A szimpóziumokra magyar és külföldi iparművészeket is meghívtak. A témák kijelölését a felkészülés és tervezés követte, az együttgondolkodó, beszélgető, egymásra ható néhány hetes műhelymunka alakította közössé művészetüket. A munkájukhoz szükséges kiváló minőségű alapanyagokat a Herendi Porcelánmanufaktúra és a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra biztosította.

Tárgyaik - bármennyire egyéniek, jellemzőek alkotójukra és nem összetéveszthetők - kifinomultságukban egységesek, alkotásaik évről évre váltak egyre inkább "deformás" alkotásokká. Az alapítók közül néhányan időközben kiváltak, végül nyolcan maradtak együtt: Babos Pálma, Bedécs Monika, Benedek Olga, Dobány Sándor, Hajdú Zsófia, Kádasi Éva, Turcsányi Judit és Vida Judit. A hagyományos, megszokott, gyakran unalmas edényformák helyett sajátosan új, beszédes tárgyvilágot hoztak létre, megteremtve a kortárs porcelánművészetben az alkotás szabadságának követendő mértékét, és ezzel az attitűddel a fiatalabb keramikus-nemzedék számára minden bizonnyal kijelöltek egy új utat is. Hiszen művészi szabadsággal ezen a területen csak az élhet, aki professzionális szinten műveli szakmáját, hivatását; a porcelánművesség anyaga és technológiája szigorú következetességet, fegyelmet, pontosságot és tisztaságot követel.

Művészetük nem igazán osztályozható, de mégis, a kategóriákban gondolkodók kedvéért röviden: a DeForma Művészcsoport a posztmodern design nemzetközileg is elismert és díjazott hazai képviselője.

A DeForma Művészcsoport működésének tíz éves évfordulója alkalmából az Iparművészeti Múzeumban rendezett kiállítás a szimpóziumok témáinak rendjében mutatja be a porcelánműveket, együtt a csoport indulásakor résztvevő művészek illetve vendégművészek néhány alkotásával. A tárgycsoportok mellett, posztamenseken kiemelt tárgyak láthatók, a nyolc művész egy-egy jelentős munkája. A siklósi és kecskeméti műhelyekben készült fotók bemutatásával és a rövid technológiai leírásokkal az volt a szándékunk, hogy a tárgykészítés folyamatába is betekintést nyerjen a látogató. A kiállításon olvasható gondolatokat a DeForma csoportról szóló írásokból, kritikákból idéztük.

Balla Gabriella
művészettörténész