Eseménynaptár
2019. március
25
26
27
28
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2019.03.24. - 2019.03.24.
Budapest
2019.03.24. - 2019.03.24.
Budapest
2019.03.24. - 2019.03.24.
Budapest
2019.03.23. - 2019.03.23.
Budapest
2019.03.23. - 2019.03.23.
Budapest
2019.03.23. - 2019.03.23.
Budapest
2019.03.23. - 2019.03.23.
Budapest
2019.03.21. - 2019.03.21.
Budapest
2019.03.21. - 2019.03.21.
Budapest
2019.03.21. - 2019.06.16.
Zirc
2019.03.20. - 2019.03.20.
Budapest
2019.03.20. - 2019.08.25.
Kaposvár
2019.03.14. - 2019.06.26.
Debrecen
2019.03.12. - 2019.08.31.
Szeged
2019.03.08. - 2019.08.25.
Budapest
2019.03.04. - 2019.12.15.
Budapest
2019.03.01. - 2019.06.02.
Budapest
2019.03.01. - 2019.05.30.
Pécs
2019.03.01. - 2019.06.02.
Budapest
Nagy Dezső Művelődési Ház Falumúzeum - Cigánd
A múzeum épülete
Cím: 3973, Cigánd Fő u. 54.
Telefonszám: (47) 534-012
Nyitva tartás: Előzetes bejelentkezéssel a +36 (47) 534-012-es telefonszámon, hétvégén és ünnapnap a +36 (70) 626-8280-as telefonszámon; illetve a tájház e-mail címén bármikor.
állandó kiállítás, népművészet, néprajz
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő tárlatvezetéssel
100 HUF
A ház régi hátsó szobájában tekinthető meg a jelentős textilgyűjtemény és a kenderfeldolgozás tárgy- és eszközanyaga. Legtöbb a régi széles mintájú szedett csíkosból látható, ami a 19. század második felétől, az 1920-as évekig jellemezte Cigánd népművészetét. Az újabb stílusú, rakott vagy tót rózsás szőttes is helyet kapott itt, ez utóbbi az 1930-40-es években terjedt el és vált meghatározóvá. 1958-től háziipari szövetkezet működött, amely újra felelevenítette a népművészetet.

A termelőszövetkezetek megalakulásakor, kb. negyven éve abbamaradt házi kender és len feldolgozás eszközei még megtalálhatók a faluban, azonban a munkafolyamatokat már csak az idősebbek ismerik. A kenderfeldolgozás minden munkafázisát a tablókon lévő fényképeken lehet figyelemmel kísérni. A kender és len termesztésre a 15. századtól vannak adataink.

A cigándi és bodrogközi szőtteseket Gönyey Sándor tette ismerté, 1924-ben megjelent Bodrogközi szőttesek című munkájában, majd Kántor Mihály a falu tanítója, népnevelője karolta fel és népszerűsítette a népművészet ezen ágát. A megyei tanítógyűlést Kántor Mihály kérésére Cigándon tartották meg. Ez alatt kiállításon mutatta be a helyi szőtteseket, amelyre meghívta az ország három kiemelkedő néprajzosát is: Györffy Istvánt, Szendrey Zsigmondot és Gönyey Sándort.

A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége (MANSZ) segítségével kiállításokra, árumintavásárra vitte a legszebb darabokat, melyek után országosan, sőt nemzetközileg is ismertek lettek. Az országból különböző megrendelések érkeztek, és így lett aztán a szőttesből piaci áru és a szövésből kenyérkereső foglalkozás.