Eseménynaptár
2020. április
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
2020.04.01. - 2020.04.01.
Budapest
2020.03.29. - 2020.03.29.
Budapest
2020.03.28. - 2020.03.28.
Budapest
2020.03.28. - 2020.06.28.
Budapest
2020.03.26. - 2020.03.26.
Budapest
2020.03.26. - 2020.03.26.
Budapest
2020.03.25. - 2020.03.25.
Budapest
2020.03.24. - 2020.03.24.
Budapest
2020.03.24. - 2020.03.24.
Budapest
2020.03.21. - 2020.08.31.
Tiszafüred
2020.03.21. - 2020.03.29.
Kecskemét
2020.03.19. - 2020.07.19.
Szabadka
2020.03.14. - 2020.05.03.
Kecskemét
2020.03.13. - 2020.04.09.
Fülek
2020.03.12. - 2020.05.31.
Győr
2020.03.11. - 2020.05.31.
Budapest
2020.03.11. - 2020.03.25.
Dunaújváros
2020.03.10. - 2020.04.19.
Hódmezővásárhely
2020.02.01. - 2020.05.31.
Győr
Nagy Dezső Művelődési Ház Falumúzeum - Cigánd
A múzeum épülete
Cím: 3973, Cigánd Fő u. 54.
Telefonszám: (47) 534-012
Nyitva tartás: Előzetes bejelentkezéssel a +36 (47) 534-012-es telefonszámon, hétvégén és ünnapnap a +36 (70) 626-8280-as telefonszámon; illetve a tájház e-mail címén bármikor.
állandó kiállítás, népművészet, néprajz
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő tárlatvezetéssel
100 HUF
A ház régi hátsó szobájában tekinthető meg a jelentős textilgyűjtemény és a kenderfeldolgozás tárgy- és eszközanyaga. Legtöbb a régi széles mintájú szedett csíkosból látható, ami a 19. század második felétől, az 1920-as évekig jellemezte Cigánd népművészetét. Az újabb stílusú, rakott vagy tót rózsás szőttes is helyet kapott itt, ez utóbbi az 1930-40-es években terjedt el és vált meghatározóvá. 1958-től háziipari szövetkezet működött, amely újra felelevenítette a népművészetet.

A termelőszövetkezetek megalakulásakor, kb. negyven éve abbamaradt házi kender és len feldolgozás eszközei még megtalálhatók a faluban, azonban a munkafolyamatokat már csak az idősebbek ismerik. A kenderfeldolgozás minden munkafázisát a tablókon lévő fényképeken lehet figyelemmel kísérni. A kender és len termesztésre a 15. századtól vannak adataink.

A cigándi és bodrogközi szőtteseket Gönyey Sándor tette ismerté, 1924-ben megjelent Bodrogközi szőttesek című munkájában, majd Kántor Mihály a falu tanítója, népnevelője karolta fel és népszerűsítette a népművészet ezen ágát. A megyei tanítógyűlést Kántor Mihály kérésére Cigándon tartották meg. Ez alatt kiállításon mutatta be a helyi szőtteseket, amelyre meghívta az ország három kiemelkedő néprajzosát is: Györffy Istvánt, Szendrey Zsigmondot és Gönyey Sándort.

A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége (MANSZ) segítségével kiállításokra, árumintavásárra vitte a legszebb darabokat, melyek után országosan, sőt nemzetközileg is ismertek lettek. Az országból különböző megrendelések érkeztek, és így lett aztán a szőttesből piaci áru és a szövésből kenyérkereső foglalkozás.