2023. december 11. hétfő
Árpádina, Árpád
Szent István Egyetem Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum - Gödöllő
 |
Cím: 2103, Gödöllő Páter Károly utca 1.
Telefonszám: (28) 410-210, (28) 522-000 /1050
E-mail: muzeum@gepmuzeum.szie.hu
Nyitva tartás: H-P 9-16, Szo 9-14
|
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
|
Belépő felnőtteknek
|
800 HUF
|
|
|
Belépő diákoknak
|
400 HUF
|
|
|
Belépő nyugdíjasoknak
|
400 HUF
|
|
|
Belépő családoknak
|
2000 HUF
|
/ család
|
|
Tárlatvezetés
|
5000 HUF
|
|
|
Fotó
|
1500 HUF
|
|
|
Videó
|
2500 HUF
|
A természeti erőforrások - szél, víz - és az izomerő által működtetett egyszerű erőgépek után forradalmi változásokat hozott a tüzelőanyagokban rejlő energia felhasználása erőgépek működtetéséhez. Ez a folyamat a kőszénben és más szilárd tüzelőanyagokban rejlő energia felhasználásával a gőzgépeken keresztül vette kezdetét.
A mezőgazdasági termelésben a gőz korszaka később jelentkezett, mint más területeken - ipar, közlekedés -, de a termelést jelentős mértékben forradalmasította, átalakította. A mezőgazdaság számára gyártott gőzgép, gőzlokomobil Lincolnból a Clayton-Shuttleworth cégtől 1845-ben indult el világhódító útjára.
A gőzgép feltalálására, kialakítására vonatkozó kísérletek az első mezőgazdasági célú gőzgép megjelenésétől jóval korábbiak voltak, a próbálkozások több mint 100 éves múltra tekinthetnek vissza. Hosszú előzmények után született meg az igazi gőzgép 1769-ben, amikor James Watt szabadalmaztatta közvetlen hatású kisnyomású gőzgépét. 1775-ben megalakult a világ első gőzgépgyára Angliában a Boulton-Watt cég.
Mezőgazdasági gőzgép szerkesztésére az első próbálkozás Richard Trevithick nevéhez fűződik, aki 1811-ben mutatta be gépét. Ezt követően 1841-ben Alexander Dean jelentkezett a függőleges kazánú, kerekekre szerelt gőzgépével. Ezek után 1845-ben indult meg a lincolni Clayton-Shuttleworth cégnél a nagy sorozatú gőzlokomobilok gyártása.
Hamarosan egyre több kísérlet, próbálkozás indult meg a szántás gépesítésének az irányába, amelyek során kialakultak a direkt és az indirekt gőzgépes szántási eljárások. 1837-ben gőzekeszántógépet mutattak be Lancashireben. 1849-ben James Usker gőz-ásóekét szerkesztett. A 19. század derekára Angliában alakult ki John Fowler munkássága nyomán az egygépes gőzeke-szántórendszer, amelynek erőgépe a Fowler típusú, önjáró ekemozdony volt.
A mezőgazdasági gőzgépek legmagasabb fejlettségi szintjüket az önjáró szántógépek területén érték el. A mezőgazdasági gőzgépek használata a 20. század közepéig maradt fenn Magyarországon, de virágkorukat a 19. század utolsó két évtizedében és a 20. század első három évtizedében élték.
A mezőgazdasági termelésben a gőz korszaka később jelentkezett, mint más területeken - ipar, közlekedés -, de a termelést jelentős mértékben forradalmasította, átalakította. A mezőgazdaság számára gyártott gőzgép, gőzlokomobil Lincolnból a Clayton-Shuttleworth cégtől 1845-ben indult el világhódító útjára.
A gőzgép feltalálására, kialakítására vonatkozó kísérletek az első mezőgazdasági célú gőzgép megjelenésétől jóval korábbiak voltak, a próbálkozások több mint 100 éves múltra tekinthetnek vissza. Hosszú előzmények után született meg az igazi gőzgép 1769-ben, amikor James Watt szabadalmaztatta közvetlen hatású kisnyomású gőzgépét. 1775-ben megalakult a világ első gőzgépgyára Angliában a Boulton-Watt cég.
Mezőgazdasági gőzgép szerkesztésére az első próbálkozás Richard Trevithick nevéhez fűződik, aki 1811-ben mutatta be gépét. Ezt követően 1841-ben Alexander Dean jelentkezett a függőleges kazánú, kerekekre szerelt gőzgépével. Ezek után 1845-ben indult meg a lincolni Clayton-Shuttleworth cégnél a nagy sorozatú gőzlokomobilok gyártása.
Hamarosan egyre több kísérlet, próbálkozás indult meg a szántás gépesítésének az irányába, amelyek során kialakultak a direkt és az indirekt gőzgépes szántási eljárások. 1837-ben gőzekeszántógépet mutattak be Lancashireben. 1849-ben James Usker gőz-ásóekét szerkesztett. A 19. század derekára Angliában alakult ki John Fowler munkássága nyomán az egygépes gőzeke-szántórendszer, amelynek erőgépe a Fowler típusú, önjáró ekemozdony volt.
A mezőgazdasági gőzgépek legmagasabb fejlettségi szintjüket az önjáró szántógépek területén érték el. A mezőgazdasági gőzgépek használata a 20. század közepéig maradt fenn Magyarországon, de virágkorukat a 19. század utolsó két évtizedében és a 20. század első három évtizedében élték.
|
|
