Az Örökségünk című állandó kiállítás Tolna megye nyolc évszázadának történetébe enged betekintést. Az alsó korszakhatár az államalapítás időszaka, a felső az 1848-49-es forradalom és szabadságharc. Nem merev cezúra ez, hiszen Kossuth forradalma csak politikatörténeti szempontból mérföldkő, a gazdaság- és társadalomtörténet nem ismer ilyen éles választóvonalakat. A polgárosodás évszázadokon átívelő folyamat, az iparosodással érkező új világban pedig még sokáig megőrződik a múlt: szokásaiban és tárgyi kultúrájában egyaránt.

A kiállítás a modernkor előtti, hagyományos világba vezeti a látogatót, arra törekedve, hogy egy-egy adott korszak hangulatát közvetítse, nem mondva le arról, hogy a tudományos ismeretterjesztés igényének is megfeleljen.

Az első terem tematikus feldolgozást követve a kereszténység Tolna megyei emlékeit mutatja be, időrendben a reformációig eljutva. A földszinten a kor hangulatát idézve a hajdani szekszárdi bencés apátság falai közé invitáljuk a látogatót. A teret a templom 15. századi, gótikus mennyezetének rekonstrukciós váza tölti ki, helyet adva az ásatásokon előkerült szépművű faragásoknak, valamint a bátai apát sírkövének (1377). A látvány élményszerűségét fokozza a keresztelési jelenet, ahol bencés szerzetes és egy pogány magyar nő figurája elevenedik meg.

A tematikus egységet követően a kiállítás további részeiben a kronológia szab rendet. A második terem Tolna megye településtörténetét követi nyomon a kora Árpád-kortól a török alóli felszabadulás időszakáig. Az űrfelvétel távlati képéből kiindulva jutunk el az egyes, megyére jellemző település típusokig (Ozora, Őcsény-Oltovány, Ete, Icse), hogy végül megismerkedhessünk az egykor élt embereket körülvevő tárgyi kultúrával is. A látogató képet alkothat arról, hogyan éltek elődeink a kora Árpád-kor gödörházaiban, milyen volt egy 15. századi kisnemesi otthon, vagy hogyan dolgozott egy török kéz-műves, vagy éppen egy magyar fazekas.

A harmadik és negyedik terem a 18-19. század világát, az újjáépítés és megújulás korszakát idézi fel. Bemutatja a tájat, amely a német telepeseket fogadta, amikor hajóikkal kikötöttek. Megelevenednek ők maguk is, a mai szem számára szokatlanul színes ruháikban, rögzítve az ideérkezés pillanatát. Megjelenítjük a betelepülők munkája nyomán sarjadt új életet, a mezővárosok vásári forgatagával, jellegzetes műhelyeivel. Felidézzük a falvak hangulatát is, a faluvégi kocsmával, az előtte zajló toborzó jelenettel, valamint a sárközi tornácos, többosztatú, nádtetejű házzal, egy módos gazda otthonával. Betekintünk a nemesi kúriák biedermeier hangulatot árasztó világába, melynek bútorai, képei, dísztárgyai között az anya olvas Flóri könyvéből a leányának.

Nyolcszáz év közel hatszáz négyzetméteren. Teljességre nem törekedhettünk, csupán képeket villantottunk fel megőrzése érdemes örökségünk történetéből.