Eseménynaptár
2018. június
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2018.06.19. - 2018.11.04.
Budapest
2018.06.18. - 2018.06.22.
Budapest
2018.06.17. - 2018.06.17.
Budapest
2018.06.16. - 2018.12.31.
Debrecen
2018.06.15. - 2018.09.09.
Budapest
2018.06.14. - 2018.07.31.
Budapest
2018.06.12. - 2018.10.28.
Kaposvár
2018.05.31. - 2018.07.01.
Miskolc
2018.05.30. - 2018.08.12.
Budapest
2018.05.26. - 2018.06.30.
Nemesvámos - Baláca
2018.05.26. - 2018.07.31.
Ráckeve
2018.05.25. - 2018.07.01.
Szeged
2018.03.01. - 2018.08.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
Dorozsmai Szélmalom - Szeged - Kiskundorozsma
A szélmalom
Cím: 6791, Szeged - Kiskundorozsma Szélmalom u. 2/A
Telefonszám: (62) 463-112, (20) 954-2124
Nyitva tartás: III.1-X.30.: K-V 14-18
állandó kiállítás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
150 HUF
Csoportos belépő felnőtteknek
(10 fő felett)
100 HUF
Belépő diákoknak
100 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
100 HUF
A "nagy víz" azaz az 1879-es tiszai árvíz előtti időkben szinte minden dorozsmai háznak fontos tartozéka volt, konyhai és fűtési szempontból a kemence. A tanyás településeken, falvakban, községekben, de még a mezővárosokban is a mindennapi kenyér megsütése ezekben, a kemencékben általános házi munkának számított, amit rendszerint a háziasszony, vagy a felnőtt nagylány végzett.

Egy- egy kenyérsütés 16- 18 órát is eltartott, de ilyenkor 6-8 darab 4-5 kilós kenyeret vagy cipót készítettek, amit két hétig is fogyaszthattak.

Kovászoláshoz, mivel ebben az időben még nem volt élesztő, „komló párt” használtak, amit komló virágból, nádfarokból, nagy szemű bodorkorpából, csöves, piros paprikából, és az előző kenyérsütésből félretett anyatésztából készítettek. Ökölnyi nagyságú gombócokban, a párszárítón, a napon szárították.

A kelesztő-teknőben vagy tálban előkészített kovászt egy éjszakán át, meleg helyen hagyták kelni, érlelni. Hajnalban a megérett kovásszal a dagasztóteknőben meggyúrta, dagasztotta a gazdaasszony a kenyértésztát, majd fölfűtötte a kemencét. A kellő hőmérsékletű kemencéből a szénvonóval kihúzta a fölösleges parazsat, majd a vízbe mártott pemettel a kemence alját tisztára seperték. A megdagasztott tésztából a cipó vagy vekni formájú szakajtókba annyit tettek, hogy azok tele legyenek. Ezután ráfordították a sütőlapátra, és bevetették a kemencébe sülni. Körülbelül két óra kellett a sütéshez, de félidőben a gazdasszony "ránézett" és megszentelte.

A maradék tésztából, rendszerint platnin sült lángos készült, amit megzsírozva nagy örömmel fogyasztottak a gyermekek.