Eseménynaptár
2020. augusztus
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
2020.08.15. - 2020.08.15.
Gyula
2020.08.15. - 2020.08.15.
Veszprém
2020.08.15. - 2020.08.15.
Gyula
2020.08.15. - 2020.08.15.
Kecskemét
2020.08.14. - 2020.08.14.
Gyula
2020.08.14. - 2020.08.14.
Kápolnásnyék
2020.08.14. - 2020.08.14.
Budapest
2020.08.13. - 2020.08.16.
Fülek
2020.08.12. - 2020.08.12.
Budapest
2020.08.12. - 2020.09.12.
Sepsiszentgyörgy
2020.08.11. - 2020.08.11.
Tatabánya
2020.08.04. - 2020.10.25.
Budapest
2020.07.31. - 2020.10.18.
Budapest
2020.07.29. - 2020.10.25.
Budapest
2020.07.24. - 2020.10.30.
Baja - Szentistván
2020.07.24. - 2020.10.31.
Székesfehérvár
2020.07.19. - 2020.08.19.
Debrecen
2020.07.17. - 2020.09.04.
Dunaújváros
2020.07.17. - 2020.08.17.
Kápolnásnyék
2020.07.16. - 2020.08.16.
Hatvan
Dorozsmai Szélmalom - Szeged - Kiskundorozsma
A szélmalom
Cím: 6791, Szeged - Kiskundorozsma Szélmalom u. 2/A
Telefonszám: (62) 463-112, (20) 954-2124
Nyitva tartás: III.1-X.30.: K-V 14-18
állandó kiállítás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
150 HUF
Csoportos belépő felnőtteknek
(10 fő felett)
100 HUF
Belépő diákoknak
100 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
100 HUF
A "nagy víz" azaz az 1879-es tiszai árvíz előtti időkben szinte minden dorozsmai háznak fontos tartozéka volt, konyhai és fűtési szempontból a kemence. A tanyás településeken, falvakban, községekben, de még a mezővárosokban is a mindennapi kenyér megsütése ezekben, a kemencékben általános házi munkának számított, amit rendszerint a háziasszony, vagy a felnőtt nagylány végzett.
Részlet a kiállításból
Egy- egy kenyérsütés 16- 18 órát is eltartott, de ilyenkor 6-8 darab 4-5 kilós kenyeret vagy cipót készítettek, amit két hétig is fogyaszthattak.

Kovászoláshoz, mivel ebben az időben még nem volt élesztő, „komló párt” használtak, amit komló virágból, nádfarokból, nagy szemű bodorkorpából, csöves, piros paprikából, és az előző kenyérsütésből félretett anyatésztából készítettek. Ökölnyi nagyságú gombócokban, a párszárítón, a napon szárították.

A kelesztő-teknőben vagy tálban előkészített kovászt egy éjszakán át, meleg helyen hagyták kelni, érlelni. Hajnalban a megérett kovásszal a dagasztóteknőben meggyúrta, dagasztotta a gazdaasszony a kenyértésztát, majd fölfűtötte a kemencét. A kellő hőmérsékletű kemencéből a szénvonóval kihúzta a fölösleges parazsat, majd a vízbe mártott pemettel a kemence alját tisztára seperték. A megdagasztott tésztából a cipó vagy vekni formájú szakajtókba annyit tettek, hogy azok tele legyenek. Ezután ráfordították a sütőlapátra, és bevetették a kemencébe sülni. Körülbelül két óra kellett a sütéshez, de félidőben a gazdasszony "ránézett" és megszentelte.

A maradék tésztából, rendszerint platnin sült lángos készült, amit megzsírozva nagy örömmel fogyasztottak a gyermekek.