Az első helyiségben - ahol egyébként a falu varrónői, fafaragói munkáiból és az információs anyagokból lehet vásárolni - Demjén István helyi festőművész alkotása ábrázolja, hogyan is nézett ki a Neander-völgyi ősember.

A második helység első részében olvasható a Subalyuk régészeti jelentőségének leírása. Ugyanis a 30-70.000 évvel ezelőtt, a felső pleisztocén korban élt Neander-völgyi ősember legjelentősebb leleteit itt tárták fel 1932-ben Dancza János felfedező és Kadic Ottokár vezetésével. A fénymásolatokon a feltárás mozzanatai láthatók, egy másik tábla pedig a talált leletek pontos helyét szemlélteti. Fotókon látható a barlang megközelítése, olvasható egy interjú Dancza Jánossal, és megtekinthető a felfedező korabeli sítalpfája is. A barlang és a leletek jelentőségét bizonyítja, hogy a helyet 1948-ig Mussolini-barlangnak nevezték.

A kiállítás második részben láthatjuk a megtalált kőeszközök fotómásolatait, a Neander-völgy rekonstruált ábrázolását, valamint betekintést nyerhetünk a kor állatvilágába s a kőszáli kecske vadászatának rejtelmeibe. A vitrinben elhelyezett kőeszköz másolatok érdekessége, hogy a baloldali kőeszközök az alsóbb rétegekből kerültek ki, ennek ellenére ezek pattintása, megmunkálása az igényesebb: ezek az ún. Moustiéri kultúra gyümölcsei. A vitrin mellett egy igazi, őskori "bunkót" is láthatunk, melyet a Suba-lyuk tetején találtuk.

A kiállítás harmadik részében a leletanyag fotómásolatait és a hajdani temetkezési szokásokat ismerhetjük meg táblák segítségével. A lényeg pedig az üvegvitrinben látható: a női állkapocs, keresztcsont, térdkalács, csigolyadarabok, a 3-7 éves gyermekkoponya és állkapocs I. számú másolatai - melyek a Természettudományi Múzeumban voltak kiállítva. Ezek a világhírű leletek francia régészek adományaként kerültek hozzánk, és csak itt, a mi Múzeumunkban láthatók.

A kiállításon megtekinthető a Neandervölgyi-gyermek gipszmásolata is, melyet a leletanyag alapján G. Skultéty svájci antropológus készített.