2020.08.06.
Magyar Nemzeti Galéria

Visszatértek világjáró kincseink

2020.07.30.
Déri Múzeum

Heti egy fürdés

2020.07.30.
Hatvany Lajos Múzeum

Hatvannak köze nincs az 59-hez

2020.07.30.
Jósa András Múzeum

Töltény a cigarettatárcában

2020.07.30.
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum

Ha paprikaültetőt elnyomja az álom, a palánta feje is lebillen

2020.07.30.
Tolnay Klári Emlékház

Tolnay Klári emlékestet rendeznek Mohorán

2020.07.30.
Kinizsi Vár Nagyvázsony

Jövő nyárra megújul a nagyvázsonyi vár

Csipkemúzeum - Kiskunhalas
A Csipkeház épülete a halasi csipkevarrókkal
Cím: 6400, Kiskunhalas Kossuth utca 37/a
Telefonszám: (30) 935-8499, (77) 421-797
Nyitva tartás: IV.23-IX.30.: H-V 9-12, 13-17
X.1-IV.22.: H-V 9-12, 13-16
állandó kiállítás, halasi csipke, hungarikumok
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
300 HUF
Belépő felnőtteknek
(a VIII. Nemzetközi Csipkefesztivál és Osztrák Csipketörténeti Kiállításra)
300 HUF
Csoportos belépő felnőtteknek
100 HUF
Belépő diákoknak
200 HUF
Belépő diákoknak
(a VIII. Nemzetközi Csipkefesztivál és Osztrák Csipketörténeti Kiállításra)
150 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(a VIII. Nemzetközi Csipkefesztivál és Osztrák Csipketörténeti Kiállításra)
150 HUF
Tárlatvezetés idegen nyelven
1500 HUF
A Kiskunhalason készülő "halasi csipke" első bemutatkozásától, 1902-től kezdve a magyar iparművészet szerves részévé vált. A magyar háziipari mozgalom egyik elindítója a kiskunhalasi gimnázium rajztanára, Dékáni Árpád (1861-1931) volt. Neki köszönhető az új magyar varrott csipke, a halasi csipke megteremtése. Az egyedülálló, új technika kidolgozója azonban nem ő, hanem a kiskunhalasi születésű Markovits Mária (1875-1954) volt.
Ovál páva (25x18cm)
1902-1906 között minden csipkét Dékáni Árpád tervezett. Csipkéin a jellegzetes magyar virágokat, állatalakokat (szarvas, galamb, páva), leányokat, legényeket a szecesszió növénystilizációjával, vonaljátékával kapcsolja össze.

1906-ban, miután Dékáni Árpádot Budapestre helyezték, a technikai irányítást továbbra is Markovits Mária végezte, majd 1911-ben a művészeti vezetést az Iparművészeti Iskola vállalta magára Tar Antal (1891-?) irányításával; az ő csipkéi még a szecesszió jegyében fogantak.

AZ 1920-as, '30-as évek legkiválóbb tervezője Stepanek Ernő (1881-1934) volt. Terveinek ihletői a régi magyar hímzések és csipkék. Leghíresebb munkáját - halála után - Julianna holland trónörökösnőnek ajándékozták.

Az 1930-as évek elején, a gazdasági világválság következtében végveszélybe került halasi csipke ügyét dr. Fekete Imre polgármester karolta fel. Lelkes munkájának köszönhetően a halasi csipke ismertté vált bel- és külföldön egyaránt. Ekkortájt látták el áruvédjeggyel is. Nem sokkal később pedig felépült a Csipkeház, mely otthont adott az addig elszórtan dolgozó csipkevarrók számára, továbbá itt kapott helyet a halasi csipke és a népművészeti gyűjtemény is.

1936-ra a halasi csipke világmárka lett. 1937-ben Párizsban elnyerte a Nemzetközi Kézműipari Kiállítás nagydíját, megelőzve ezzel az addig verhetetlennek tartott brüsszeli csipkét. 1958-ban pedig, a Brüsszeli Világkiállításon nagydíjas lett.

Az 1950-es évek második felétől a halasi csipke mintakincse megújításra, bővítésre szorult. Bár folyamatosan készültek a már klasszikusnak számító csipkék, Molnár Béla, Nagy Kálózi Lili és Vorák Józsefnek köszönhetően számos modern csipketervvel gazdagodott a csipkeminták tárháza.

A halasi csipkevarrás őrzi bravúros, rendkívül változatos, egyedi öltéstechnikákát; művészi terveinek formavilágát és harmóniáját. Minden négyzetmillimétere - 100 éve - kizárólag kézi munkával készül, minden darabja egyedileg zsűriztetett, minőségi bizonyítvánnyal ellátott.