A kiállításon belül két vitrinben kapott helyet a 2002-es bodvicai (Nagyatád déli városrészében zajlott) régészeti ásatás leletegyüttese. Ez volt az első komoly régészeti feltárás a város területén. Az ásatás során egy Mátyás korabeli, kerek alaprajzú templom (rotunda) maradványai és különböző sírleletek kerültek elő. A templom formája nagyon különlegesnek számít az adott korban, akkor ugyanis már nem volt jellemző a kör alaprajz. Valószínűleg egy korábban elpusztult Árpád kori templom maradványaira épült rá az "új", a 15. század második felében. A leletek között a legértékesebb egy 1514-es ezüst dénár, ami a templom korának meghatározásához alapvető támpontot nyújtott.

A többi tárlóban Nagyatád 18-20. századi történelmének egy-egy szelete jelenik meg: jelentősebb intézményeinek története (ferences templom és kolostor, iskolák, gyógyszertárak), valamint a város életében meghatározó szerepet betöltött személyiségek (például Babay József, Kutor Ferenc), családok életútja bontakozik ki. Gyönyörű korabeli fényképek, dokumentumok elevenítik fel a közel 100 éves "ártézi" gyógyfürdőnek, a ma is működő nyomdának, a vasúti közlekedésnek, régi pénzintézeteknek a történetét. Külön vitrin állít emléket az első és második világháború nagyatádi vonatkozásainak.

Az inkább fényképeket és dokumentumokat bemutató állandó kiállítást egy (körülbelül évente változó) életmód kiállítás színesíti a némileg elkülönülő kisebb teremben. Ott jelenleg egy kispolgári szobabelső látható: Mezey Károly helybéli híres szabómester családjának nappali szobája, amelynek falait leányának, Mezey Magdolnának szép festményei díszítik.