Eseménynaptár
2016. december
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2016.12.03. - 2016.12.04.
Székesfehérvár
2016.12.03. - 2016.12.03.
Budapest
2016.12.03. - 2016.12.03.
Győr
2016.12.03. - 2016.12.03.
Vác
2016.12.03. - 2016.12.03.
Budapest
2016.12.03. - 2017.07.30.
Veszprém
2016.12.03. - 2017.11.05.
Budapest
2016.12.02. - 2016.12.02.
Budapest
2016.12.02. - 2016.12.02.
Gyöngyös
2016.12.02. - 2016.12.02.
Székesfehérvár
2016.12.02. - 2016.12.30.
Esztergom
2016.12.01. - 2016.12.01.
Székesfehérvár
2016.12.01. - 2016.12.01.
Budapest
2016.12.01. - 2017.01.15.
Tatabánya
2016.12.01. - 2017.01.08.
Budapest
2016.11.30. - 2017.01.29.
Budapest
2016.11.27. - 2017.02.19.
Budapest
2016.11.27. - 2017.02.12.
Hódmezővásárhely
2016.11.26. - 2016.12.31.
Győr
2016.11.25. - 2016.12.15.
Kecskemét
Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma - Visegrád
A palota épülete
Cím: 2025, Visegrád Fő utca 23.
Telefonszám: (26) 597-010
Nyitva tartás: K-V 9-17
állandó kiállítás, történet, vártörténet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
1100 HUF
/ fő
Belépő felnőtteknek
(a Történelmi Játszóparkba)
200 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
550 HUF
/ fő
Belépő gyermekeknek
(a Történelmi Játszóparkba)
400 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
550 HUF
/ fő
Belépő családoknak
(2 felnőtt + 2 gyermek)
2500 HUF
/ család
Belépő családoknak
(1 szülő + 18 év alatti gyermekek)
1400 HUF
/ család
Tárlatvezetés
(a Királyi Palotában, németül, angolul, 60 perc)
0 HUF
/ 60 min."
Tárlatvezetés magyar nyelven
(a Királyi Palotában /60 perc/)
6300 HUF
Tárlatvezetés magyar nyelven
(A Klirályi Palota és kertjének bemutatása)
8900 HUF
A visegrádi királyi palota előzménye az a királyi ház volt, amelyet székhelyének 1323-as Visegrádra helyezése után Károly Róbert építtetett Visegrád városában, feltehetően a mai palota területén. 1330-ban ebben a házban támadt rá Zách Felicián a királyi családra, de merényletét az ifjú hercegek nevelői meghiúsították. A király azonban ezután a jelek szerint inkább a várban álló palotáját részesítette előnyben.

Károly halála (1342) után fia I. Lajos kezdett hozzá apja városi házának kibővítéséhez: egy királyi kápolnát kezdett építeni mellé, de a munka a nápolyi háborúk miatt félbeszakadt, és a királyi udvar is egy időre Budára költözött. Csak az udvar visszaköltözése után, az 1350-es évek második felében folytatódtak a visegrádi palota építkezései. I. Lajos palotája egy nagy területen, meglehetősen szabálytalanul szétszórt épületekből álló együttes volt. A király csak élete végén fogott hozzá egy új, szabályosabb elrendezésű palota építéséhez, ennek munkálatait azonban csak utódai: Mária királynő és Luxemburgi Zsigmond fejezték be a XIV. század végén, illetve a XV. század első éveiben.

Az új palota egy 123 x 123 méteres alapterületű, meglehetősen szabályosan elrendezett építmény volt. Utcai homlokzatának közepén állt a kaputornya amelynek egyik oldalához a konyha, másik oldalához a raktárakat és nagytermeket magábafoglaló épületek csatlakoztak. A palota első udvara egy nagy fogadóudvar volt. A belsőudvaros királyi lakóépülethez a király és a királyné virágoskertjei, csatlakoztak. A palotáról északra egy nagy gyümölcsöskert, délre pedig egy ferences kolostor épült. A palotát vízvezeték látta el tiszta forrásvízzel, ez üzemeltette az udvarokat és kerteket díszítő pompás csorgókutakat, a palota hideg-meleg folyóvízzel és izzasztókamrával ellátott fürdőjét, valamint a királyi lakóépület vízöblítéses árnyékszékeit.

A kor minden luxusával felszerelt lakosztályokat színpompás cserépkályhákkal fűtötték. Zsigmond király 1405-1408 között udvarát Budára költöztette és ott egy újabb palota építésébe kezdett. Ez azonban nem jelentette azt, hogy elhanyagolta visegrádi palotáját. Az utódai viszont a XV. század közepén már egyre kevésbé használták, így az 1470-es évekre már eléggé elhanyagolt állapotba kerülhetett. Mátyás király Aragóniai Beatrixxel kötött házassága után kezdett hozzá a palota felújításához. A palotát későgótikus stílusban építették át, de díszítésében már megjelent a reneszánsz stílus is. A palota berendezésének fehérmárvány faragványai alighanem a firenzei Verrocchio műhelyből kerültek ide, vörösmárvány keretelésüket pedig a szintén firenzei Gregorio di Niccoló faragta Visegrádon.

Mátyás utóda II. Ulászló a szomszédos ferences kolostor felújításával folytatta a Visegrádi rezidencia helyreállítását. A török időkben az elhagyott palota romhalmazzá vált, majd a XVIII. században a még látható romokat is elhordták. Feltárása 1934-ben kezdődött meg és napjainkban is tart.
Múzeumi órák
5 - 25 éveseknek
5 - 25 éveseknek
5 - 25 éveseknek
Ruházatunk, mindennapi használati tárgyaink jelentős része készül bőrből. Sokszor észre sem vesszük, mennyire természetesen használjuk azt az anyagot, amit néhány éve még egy másik élőlény használt szintén ilyen természetesen. No, de mely állatok bőrét használjuk fel és mire? Miért pont azt? S miért mondjuk mérgünkben: "Szíjat hasítok a hátadból!"? tovább