Eseménynaptár
2015. augusztus
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
08.03.-
08.03.
Budapest
08.03.-
08.07.
Győr
08.03.-
08.07.
Debrecen
08.03.-
08.07.
Makó
08.03.-
08.16.
Székesfehérvár
08.03.-
08.07.
Püspökladány
08.03.-
08.07.
Dombóvár
08.02.-
08.02.
Budapest
08.02.-
08.02.
Békéscsaba
08.02.-
08.02.
Mór
08.01.-
08.31.
Győr
07.31.-
09.06.
Budapest
07.31.-
03.01.
Kecskemét
07.30.-
09.20.
Csíkszereda
07.27.-
10.31.
Bakonybél
07.27.-
08.31.
Győr
07.26.-
08.09.
Székesfehérvár
07.25.-
08.23.
Mosonmagyaróvár
07.22.-
08.22.
Komló
07.20.-
09.20.
Budapest
Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma
Visegrád
akadálymentesített
Cím: 2025, Visegrád Fő utca 23.
Telefonszám: (26) 597-010
Nyitva tartás: K-V 9-17
állandó kiállítás, történet, vártörténet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
1100 HUF
/ fő
Belépő felnőtteknek
(a Történelmi Játszóparkba)
200 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
550 HUF
/ fő
Belépő gyermekeknek
(a Történelmi Játszóparkba)
400 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
550 HUF
/ fő
Belépő családoknak
(2 felnőtt + 2 gyermek)
2500 HUF
/ család
Belépő családoknak
(1 szülő + 18 év alatti gyermekek)
1400 HUF
/ család
Tárlatvezetés
(a Királyi Palotában, németül, angolul, 60 perc)
0 HUF
/ 60 min."
Tárlatvezetés magyar nyelven
(a Királyi Palotában /60 perc/)
6300 HUF
Tárlatvezetés magyar nyelven
(A Klirályi Palota és kertjének bemutatása)
8900 HUF
A visegrádi királyi palota előzménye az a királyi ház volt, amelyet székhelyének 1323-as Visegrádra helyezése után Károly Róbert építtetett Visegrád városában, feltehetően a mai palota területén. 1330-ban ebben a házban támadt rá Zách Felicián a királyi családra, de merényletét az ifjú hercegek nevelői meghiúsították. A király azonban ezután a jelek szerint inkább a várban álló palotáját részesítette előnyben.

Károly halála (1342) után fia I. Lajos kezdett hozzá apja városi házának kibővítéséhez: egy királyi kápolnát kezdett építeni mellé, de a munka a nápolyi háborúk miatt félbeszakadt, és a királyi udvar is egy időre Budára költözött. Csak az udvar visszaköltözése után, az 1350-es évek második felében folytatódtak a visegrádi palota építkezései. I. Lajos palotája egy nagy területen, meglehetősen szabálytalanul szétszórt épületekből álló együttes volt. A király csak élete végén fogott hozzá egy új, szabályosabb elrendezésű palota építéséhez, ennek munkálatait azonban csak utódai: Mária királynő és Luxemburgi Zsigmond fejezték be a XIV. század végén, illetve a XV. század első éveiben.

Az új palota egy 123 x 123 méteres alapterületű, meglehetősen szabályosan elrendezett építmény volt. Utcai homlokzatának közepén állt a kaputornya amelynek egyik oldalához a konyha, másik oldalához a raktárakat és nagytermeket magábafoglaló épületek csatlakoztak. A palota első udvara egy nagy fogadóudvar volt. A belsőudvaros királyi lakóépülethez a király és a királyné virágoskertjei, csatlakoztak. A palotáról északra egy nagy gyümölcsöskert, délre pedig egy ferences kolostor épült. A palotát vízvezeték látta el tiszta forrásvízzel, ez üzemeltette az udvarokat és kerteket díszítő pompás csorgókutakat, a palota hideg-meleg folyóvízzel és izzasztókamrával ellátott fürdőjét, valamint a királyi lakóépület vízöblítéses árnyékszékeit.

A kor minden luxusával felszerelt lakosztályokat színpompás cserépkályhákkal fűtötték. Zsigmond király 1405-1408 között udvarát Budára költöztette és ott egy újabb palota építésébe kezdett. Ez azonban nem jelentette azt, hogy elhanyagolta visegrádi palotáját. Az utódai viszont a XV. század közepén már egyre kevésbé használták, így az 1470-es évekre már eléggé elhanyagolt állapotba kerülhetett. Mátyás király Aragóniai Beatrixxel kötött házassága után kezdett hozzá a palota felújításához. A palotát későgótikus stílusban építették át, de díszítésében már megjelent a reneszánsz stílus is. A palota berendezésének fehérmárvány faragványai alighanem a firenzei Verrocchio műhelyből kerültek ide, vörösmárvány keretelésüket pedig a szintén firenzei Gregorio di Niccoló faragta Visegrádon.

Mátyás utóda II. Ulászló a szomszédos ferences kolostor felújításával folytatta a Visegrádi rezidencia helyreállítását. A török időkben az elhagyott palota romhalmazzá vált, majd a XVIII. században a még látható romokat is elhordták. Feltárása 1934-ben kezdődött meg és napjainkban is tart.
Képekben

Videótár

A Titanic mentőcsóknakja
Szélmérők a múzeumban
Új berendezéssel gyarapodott az Olajipari Múzeum
Szelíd motorosok
Leonardo zseniális szerkezetei a Haáz Rezső Múzeumban - Székelyudvarhely
Új kiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Bélyegmúzeum
Dankó Pista hegedűje
Roland Poskaalkotásai a Rockfordi Művészeti Múzeumban
Múzeumok Majálisa 2012