Eseménynaptár
2015. május
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
05.05.-
05.05.
Budapest
05.05.-
05.05.
Debrecen
05.05.-
05.05.
Veszprém
05.05.-
05.05.
Veszprém
05.05.-
05.05.
Békéscsaba
05.05.-
05.05.
Kaposvár
05.05.-
05.05.
Budapest
05.05.-
05.05.
Budapest
05.05.-
05.05.
Szeged
05.05.-
05.05.
Székesfehérvár
05.05.-
05.24.
Veszprém
05.04.-
06.14.
Tiszavasvári
05.02.-
06.07.
Budapest
05.01.-
05.31.
Veszprém
05.01.-
08.30.
Gödöllő
04.30.-
10.31.
Budapest
04.29.-
06.09.
Esztergom
04.29.-
06.29.
Pécs
04.29.-
06.09.
Esztergom
04.28.-
05.23.
Budapest
Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma
Visegrád
akadálymentesített
Cím: 2025, Visegrád Fő utca 23.
Telefonszám: (26) 597-010
Nyitva tartás: K-V 9-17
állandó kiállítás, történet, vártörténet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
1100 HUF
/ fő
Belépő felnőtteknek
(a Történelmi Játszóparkba)
200 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
550 HUF
/ fő
Belépő gyermekeknek
(a Történelmi Játszóparkba)
400 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
550 HUF
/ fő
Belépő családoknak
(2 felnőtt + 2 gyermek)
2500 HUF
/ család
Belépő családoknak
(1 szülő + 18 év alatti gyermekek)
1400 HUF
/ család
Tárlatvezetés
(a Királyi Palotában, németül, angolul, 60 perc)
0 HUF
/ 60 min."
Tárlatvezetés magyar nyelven
(a Királyi Palotában /60 perc/)
6300 HUF
Tárlatvezetés magyar nyelven
(A Klirályi Palota és kertjének bemutatása)
8900 HUF
A visegrádi királyi palota előzménye az a királyi ház volt, amelyet székhelyének 1323-as Visegrádra helyezése után Károly Róbert építtetett Visegrád városában, feltehetően a mai palota területén. 1330-ban ebben a házban támadt rá Zách Felicián a királyi családra, de merényletét az ifjú hercegek nevelői meghiúsították. A király azonban ezután a jelek szerint inkább a várban álló palotáját részesítette előnyben.

Károly halála (1342) után fia I. Lajos kezdett hozzá apja városi házának kibővítéséhez: egy királyi kápolnát kezdett építeni mellé, de a munka a nápolyi háborúk miatt félbeszakadt, és a királyi udvar is egy időre Budára költözött. Csak az udvar visszaköltözése után, az 1350-es évek második felében folytatódtak a visegrádi palota építkezései. I. Lajos palotája egy nagy területen, meglehetősen szabálytalanul szétszórt épületekből álló együttes volt. A király csak élete végén fogott hozzá egy új, szabályosabb elrendezésű palota építéséhez, ennek munkálatait azonban csak utódai: Mária királynő és Luxemburgi Zsigmond fejezték be a XIV. század végén, illetve a XV. század első éveiben.

Az új palota egy 123 x 123 méteres alapterületű, meglehetősen szabályosan elrendezett építmény volt. Utcai homlokzatának közepén állt a kaputornya amelynek egyik oldalához a konyha, másik oldalához a raktárakat és nagytermeket magábafoglaló épületek csatlakoztak. A palota első udvara egy nagy fogadóudvar volt. A belsőudvaros királyi lakóépülethez a király és a királyné virágoskertjei, csatlakoztak. A palotáról északra egy nagy gyümölcsöskert, délre pedig egy ferences kolostor épült. A palotát vízvezeték látta el tiszta forrásvízzel, ez üzemeltette az udvarokat és kerteket díszítő pompás csorgókutakat, a palota hideg-meleg folyóvízzel és izzasztókamrával ellátott fürdőjét, valamint a királyi lakóépület vízöblítéses árnyékszékeit.

A kor minden luxusával felszerelt lakosztályokat színpompás cserépkályhákkal fűtötték. Zsigmond király 1405-1408 között udvarát Budára költöztette és ott egy újabb palota építésébe kezdett. Ez azonban nem jelentette azt, hogy elhanyagolta visegrádi palotáját. Az utódai viszont a XV. század közepén már egyre kevésbé használták, így az 1470-es évekre már eléggé elhanyagolt állapotba kerülhetett. Mátyás király Aragóniai Beatrixxel kötött házassága után kezdett hozzá a palota felújításához. A palotát későgótikus stílusban építették át, de díszítésében már megjelent a reneszánsz stílus is. A palota berendezésének fehérmárvány faragványai alighanem a firenzei Verrocchio műhelyből kerültek ide, vörösmárvány keretelésüket pedig a szintén firenzei Gregorio di Niccoló faragta Visegrádon.

Mátyás utóda II. Ulászló a szomszédos ferences kolostor felújításával folytatta a Visegrádi rezidencia helyreállítását. A török időkben az elhagyott palota romhalmazzá vált, majd a XVIII. században a még látható romokat is elhordták. Feltárása 1934-ben kezdődött meg és napjainkban is tart.
Képekben

Videótár

A Mikó-vár története - Csíki Székely Múzeum
Új berendezéssel gyarapodott az Olajipari Múzeum
Szelíd motorosok
Hogyan készül a litográfia?
Battai helyszínelők - A bronzkor nyomában
Új kiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Egyiptomi Múzeum - Torino, Olaszország
Múzeumok Majálisa 2012
Roland Poskaalkotásai a Rockfordi Művészeti Múzeumban
On.tour: A berlini Zsidó Múzeum az iskolákban