Eseménynaptár
2020. február
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
1
2020.02.21. - 2020.03.26.
Makó
2020.02.20. - 2020.02.21.
Budapest
2020.02.19. - 2020.02.19.
Székesfehérvár
2020.02.18. - 2020.04.30.
Budapest
2020.02.16. - 2020.02.16.
Székesfehérvár
2020.02.16. - 2020.02.16.
Budapest
2020.02.15. - 2020.02.15.
Budapest
2020.02.15. - 2020.02.15.
Budapest
2020.02.15. - 2020.06.28.
Veszprém
2020.02.13. - 2020.03.13.
Tata
2020.02.11. - 2020.05.03.
Debrecen
2020.02.08. - 2020.02.08.
Szécsény
2020.02.08. - 2020.02.08.
Szécsény
2020.02.08. - 2020.02.08.
Budapest
2020.02.08. - 2020.03.08.
Győr
2020.02.08. - 2020.03.08.
Fehérvárcsurgó
2020.02.07. - 2020.03.28.
Tatabánya
2020.02.06. - 2020.05.03.
Kaposvár
2020.02.04. - 2020.05.17.
Budapest
Magyar Mezőgazdasági Múzeum - Cecei Tájház - Cece
A tájház épülete az utcafrontról
Cím: 7013, Cece Árpád utca 46.
Nyitva tartás: IV.1-XI.1.: Szo, V és ünnepnap 10-18
Illetve előzetes bejelentkezéssel más időpontban is.
állandó kiállítás, gazdaság, kézművesség, mesterségek, mezőgazdaság
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A szépség és egyszerűség érzése kíséri végig az embert a tárlat látogatása során, hol lenyűgözi, hol elvarázsolja kettősségével. Nagyvonalakban vázolja egy-egy témakör lényegét, miközben aprólékosan szemlélteti az emberi érzéseket néhány motívumban, mintában.

Szép, faragott juhászbotok kosfejjel és pergővel díszítve, csöcsös korsók, csengettyű gyűjtemény, zenélő, múlt század közepi falikép, amely a Himnusz és a Rákóczi induló akkordjait játssza; e tárgyak között kaptak helyet a mezei, szántóföldi és majorsági munkák eszközei is.

Az állattartással kapcsolatos tárgyak között láthatunk marhakolompokat, csikópergőket szíjjal és szépmívű csontokkal, lóbéklyókat, csikózablákat, birkanyíró ollókat és a mesterien fonott kanász szíjkorbácsot.

A nagyház díszét, a fehérre meszelt dori kályhát néhány edény és szőttes varázsolja még hangulatosabbá.

Nagyon szép és értékes gyűjtemény állt össze a csákvári fazekasok munkáiból is - aratótálak, csuprok, szilkék és tányérok formájában.

A kiállított tárgyak között láthatunk egy konfirmáló ruhát is, amely fehér színével, egyszerű szabásával a puritánságot, a szűziességet jelképezi, ám megtaláljuk rajta a fiatal lányokra oly' jellemző kitűnni vágyás, tetszeni akarás jegyeit is - nagyon szép, kézi hímzés formájában.

A személyes tárgyak között láthatunk csizmahúzót, borotválkozó tükröt és készletet; kézimunkakosarat, rózsafüzért és imakönyvet; valamint fabölcsőt, benne babát pólyával. Fából készült, vesző fonattal ellátott babakocsit és még számtalan korabeli használati tárgyat is fellelhetünk a múzeumban.

A faberakásos juhászláda is magán hordozza az igazán értékes dolgokra jellemző kettősséget: a népi motívumok művészi faragását, és a tartós, praktikusan kihasznált rakodó helyek kialakítását. A ládán 1820-as évszámot és T. F. monogramot láthatunk; ez utóbbi Tiringer Ferenc számadó juhászt jelöli.

A kiállítás nemcsak a téma iránt komolyan érdeklődő látogató számára nyújt maradandó élményt, de érdekes lehet annak is, aki csak véletlenül vetődött el a múzeumba. Sok esetben otthonunk maisága, jelenszerűsége tükröződik a kiállított, ma is használatos tárgyakban, eszközben, de a távolinak tűnő múlt is nyomot hagy bennünk, látogatókban - a parazsas vasaló, a szövőszék vagy a cséphadaró képében.