Eseménynaptár
2023. február
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
1
2
3
4
5
2023.02.03. - 2023.02.03.
Szentes
2023.02.03. - 2023.02.04.
Debrecen
2023.02.02. - 2023.04.15.
Budapest
2023.02.02. - 2023.03.19.
Budapest
2023.02.01. - 2023.02.01.
Zalaegerszeg
2023.02.01. - 2023.02.01.
Budapest
2023.01.30. - 2023.02.01.
Szekszárd
2023.01.24. - 2023.02.24.
Szécsény
2023.01.23. - 2023.01.23.
Zalaegerszeg
2023.01.22. - 2023.02.22.
Szentes
2023.01.20. - 2023.01.20.
Balassagyarmat
2023.01.20. - 2023.12.31.
Balassagyarmat
2023.01.20. - 2023.03.19.
Budapest
2023.01.19. - 2023.01.19.
Budapest
2023.01.19. - 2023.02.19.
Budapest
2023.01.16. - 2023.01.26.
Hajdúszoboszló
2023.01.15. - 2023.01.15.
Gyula
2023.01.10. - 2023.03.30.
Dunaújváros
2022.12.16. - 2023.05.07.
Debrecen
2022.12.14. - 2023.08.23.
Budapest
Bükki Üveghuták Ipartörténeti Múzeuma - Bükkszentkereszt
A múzeum épülete
Cím: 3557, Bükkszentkereszt Őz u. 2.
Telefonszám: (46) 390-120
Nyitva tartás: Sz-V 11:30-15
állandó kiállítás, helytörténet, történet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
200 HUF
Csoportos belépő felnőtteknek
150 HUF
Belépő diákoknak
100 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
100 HUF
Belépő családoknak
600 HUF
/ család
A bemutatott települések közül az elsőt 1712-ben alapították üveggyártáshoz értő cseh, szlovák, lengyel és német családok. A település az Óhuta nevet kapta. (Egyébként ez a terület már a kelták által is lakott volt, akik jelentős régészeti anyagot hagytak ránk.) A település 1940-ben nevet változtatott, a Szent László névre felszentelt temploma nevét vette fel, és lett Bükkszentlászló.
Részlet a kiállításból
A második település az Óhutai üzem megszűnése után 1755-ben a Bükk egy újabb nyersanyagban gazdag területén jött létre és 1764-ben Újhuta néven vált ismertté. A betelepült, többségben cseh és lengyel családok a falu gyors fejlődését eredményezték: 1770-ben már 270 lakója volt, a huta pedig a bükki térség második legnagyobb ipari üzemévé vált. Csodálatos fekvése és klímája hamar Európa hírűvé tette: jelenleg 380 magán és 40 vállalati üdülője van. Gyógyhatású levegője ma már határainkon kívül is ismert.
A falu 1940-ben, nevet változtatva, felvette a Szent Kereszt Felmagasztalása névre felszentelt temploma nevét, és azóta Bükkszentkeresztnek hívják.

A harmadik huta 1790-ben Répáshután jött létre, melynek alapítója Stuller János nevű hutásmester. A huta előzőleg az egri érseki uradalom tulajdona volt.Területére már 1760-ban szlovák favágókat telepítettek be, akik értettek az erdő kitermeléséhez, és ők szállították az ómassai vasolvasztóhoz a fát és a faszenet. Az üveghuta 1831-ig üzemelt, majd 1834-ben áttelepült a Gyertyánvölgybe.