Eseménynaptár
2020. szeptember
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
2020.09.30. - 2020.09.30.
Budapest
2020.09.30. - 2020.09.30.
Budapest
2020.09.30. - 2020.09.30.
Budapest
2020.09.30. - 2020.09.30.
Budapest
2020.09.30. - 2020.09.30.
Hódmezővásárhely
2020.09.30. - 2020.09.30.
Dunaújváros
2020.09.30. - 2020.09.30.
Dunaújváros
2020.09.30. - 2020.09.30.
Dunaújváros
2020.09.30. - 2020.10.12.
Budapest
2020.09.29. - 2020.09.30.
Dunaújváros
2020.09.29. - 2020.10.29.
Budapest
2020.09.28. - 2020.10.03.
Sepsiszentgyörgy
2020.09.28. - 2020.11.11.
Tatabánya
2020.09.27. - 2020.10.22.
Budapest
2020.09.26. - 2020.11.15.
Budapest
2020.09.25. - 2020.10.25.
Budapest
2020.09.25. - 2021.03.08.
Budapest
2020.09.24. - 2020.10.22.
Budapest
2020.09.24. - 2021.09.30.
Budapest
2020.09.24. - 2020.12.31.
Kaposvár
Bükki Üveghuták Ipartörténeti Múzeuma - Bükkszentkereszt
A múzeum épülete
Cím: 3557, Bükkszentkereszt Őz u. 2.
Telefonszám: (46) 390-120
Nyitva tartás: Sz-V 11:30-15
állandó kiállítás, helytörténet, történet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
200 HUF
Csoportos belépő felnőtteknek
150 HUF
Belépő diákoknak
100 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
100 HUF
Belépő családoknak
600 HUF
/ család
A bemutatott települések közül az elsőt 1712-ben alapították üveggyártáshoz értő cseh, szlovák, lengyel és német családok. A település az Óhuta nevet kapta. (Egyébként ez a terület már a kelták által is lakott volt, akik jelentős régészeti anyagot hagytak ránk.) A település 1940-ben nevet változtatott, a Szent László névre felszentelt temploma nevét vette fel, és lett Bükkszentlászló.
Részlet a kiállításból
A második település az Óhutai üzem megszűnése után 1755-ben a Bükk egy újabb nyersanyagban gazdag területén jött létre és 1764-ben Újhuta néven vált ismertté. A betelepült, többségben cseh és lengyel családok a falu gyors fejlődését eredményezték: 1770-ben már 270 lakója volt, a huta pedig a bükki térség második legnagyobb ipari üzemévé vált. Csodálatos fekvése és klímája hamar Európa hírűvé tette: jelenleg 380 magán és 40 vállalati üdülője van. Gyógyhatású levegője ma már határainkon kívül is ismert.
A falu 1940-ben, nevet változtatva, felvette a Szent Kereszt Felmagasztalása névre felszentelt temploma nevét, és azóta Bükkszentkeresztnek hívják.

A harmadik huta 1790-ben Répáshután jött létre, melynek alapítója Stuller János nevű hutásmester. A huta előzőleg az egri érseki uradalom tulajdona volt.Területére már 1760-ban szlovák favágókat telepítettek be, akik értettek az erdő kitermeléséhez, és ők szállították az ómassai vasolvasztóhoz a fát és a faszenet. Az üveghuta 1831-ig üzemelt, majd 1834-ben áttelepült a Gyertyánvölgybe.