A bemutatott települések közül az elsőt 1712-ben alapították üveggyártáshoz értő cseh, szlovák, lengyel és német családok. A település az Óhuta nevet kapta. (Egyébként ez a terület már a kelták által is lakott volt, akik jelentős régészeti anyagot hagytak ránk.) A település 1940-ben nevet változtatott, a Szent László névre felszentelt temploma nevét vette fel, és lett Bükkszentlászló.

A második település az Óhutai üzem megszűnése után 1755-ben a Bükk egy újabb nyersanyagban gazdag területén jött létre és 1764-ben Újhuta néven vált ismertté. A betelepült, többségben cseh és lengyel családok a falu gyors fejlődését eredményezték: 1770-ben már 270 lakója volt, a huta pedig a bükki térség második legnagyobb ipari üzemévé vált. Csodálatos fekvése és klímája hamar Európa hírűvé tette: jelenleg 380 magán és 40 vállalati üdülője van. Gyógyhatású levegője ma már határainkon kívül is ismert.
A falu 1940-ben, nevet változtatva, felvette a Szent Kereszt Felmagasztalása névre felszentelt temploma nevét, és azóta Bükkszentkeresztnek hívják.

A harmadik huta 1790-ben Répáshután jött létre, melynek alapítója Stuller János nevű hutásmester. A huta előzőleg az egri érseki uradalom tulajdona volt.Területére már 1760-ban szlovák favágókat telepítettek be, akik értettek az erdő kitermeléséhez, és ők szállították az ómassai vasolvasztóhoz a fát és a faszenet. Az üveghuta 1831-ig üzemelt, majd 1834-ben áttelepült a Gyertyánvölgybe.