Eseménynaptár
2024. május
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
2024.05.04. - 2024.05.04.
Kápolnásnyék
2024.05.04. - 2024.05.04.
Szombathely
2024.05.04. - 2024.05.04.
Eger
2024.05.04. - 2024.05.04.
Szombathely
2024.05.03. - 2024.05.03.
Zalaegerszeg
2024.05.01. - 2024.05.01.
Pécs
2024.04.28. - 2024.04.28.
Dunaszentbenedek
2024.04.28. - 2024.04.28.
Cigánd
2024.04.28. - 2024.04.28.
Edelény
2024.04.27. - 2024.06.27.
Szombathely
2024.04.27. - 2024.06.24.
Budapest
2024.04.26. - 2024.09.22.
Szeged
2024.04.26. - 2024.09.30.
Szeged
2024.04.26. - 2024.09.30.
Szombathely
2024.04.25. - 2024.09.30.
Szeged
2024.04.25. - 2024.05.19.
Szentendre
2024.04.25. - 2024.09.22.
Szeged
2024.04.20. - 2024.11.24.
Budapest
2024.04.17. - 2024.07.21.
Budapest
Szépművészeti Múzeum - Budapest
Szépművészeti Múzeum
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út 41.
Telefonszám: (1) 469-7100
Nyitva tartás: K-V 10:00-18:00, belépés és pénztár 17:00-ig, a kiállítások zárása 17:30-kor kezdődik a legfelső szintről.
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2012.10.25. - 2013.02.17.
Cézanne, festészet, hírességek, időszaki kiállítás, képzőművészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
(az állandó kiállítások megtekintésére)
2800 HUF
/ fő
Belépő felnőtteknek
(A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet)
3200 HUF
Csoportos belépő felnőtteknek
(A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet (15 főtől))
2900 HUF
Belépő diákoknak
(az állandó kiállítások megtekintésére)
1400 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
(A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet)
1600 HUF
Csoportos belépő diákoknak
(A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet (15 főtől))
1400 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(az állandó kiállítások megtekintésére)
1400 HUF
/ fő
Audio guide
800 HUF
Videó
1000 HUF
A kiállítás mintegy nyolcvan-száz Cézanne festményt, rajzot és akvarellt, valamint 16-19. századi mesterek harminc-negyven alkotását (festményeket, szobrokat, gipszmásolatokat, metszeteket, illusztrált könyveket) mutatja be.
Paul Cézanne (Aix-en-Provence, 1839–1906, Aix-en-Provence)
Harlekin, 1880–90
Olaj, vászon, 100 × 65 cm National Gallery of Art, Washington
Paul Cézanne bonyolult alkotó: "Az impresszionizmusból valami szilárdat, állandót akartam csinálni, olyat, mint a múzeumok művészete." - vallotta. Állandó látogatója volt a vidéki kisváros, Aix-en-Provence múzeumának és a párizsi Musée du Louvre-nak. Metszet- és reprodukció-gyűjteménye, gipszgyűjteménye művészetének állandó ihlető forrása volt. Az antik, reneszánsz, manierista, barokk és romantikus előképek használata végig kísérte pályáját. A kiállítás ennek miértjére és mikéntjére keresi a választ.

A Cézanne és a múlt: hagyomány és alkotóerő munkacímet viselő kiállításunk betekintést nyújt majd a teljes életmű alakulásába. A budapesti kiállítás megrendezéséhez műtárgyak kölcsönzésével járul hozzá a párizsi Musée d'Orsay, Musée du Louvre, Musée de l'Orangerie, a párizsi Petit Palais, az aix-en-provence-i Musée Granet, a baseli Kunstmuseum, a berni Kunstmuseum, a baseli Beyeler-gyűjtemény, a zürichi Kunsthaus, az edinburghi National Gallery of Scotland, a londoni National Gallery, a British Museum, a milánói Galleria d'Arte Moderna, a moszkvai Puskin Múzeum, a wuppertali Von der Heydt Museum, a bécsi Alberina, a new york-i Metropolitan Museum of Art és Pierpont-Morgan Library, a bostoni Museum of Fine Arts, a chicagói Art Institut és több világhírű magángyűjtemény tulajdonosa is (Bázel, Zürich, Frankfurt).

A kiállítás katalógusa angolul és magyarul jelenik meg. Szerzői a nemzetközi Cézanne-kutatás meghatározó tudósai Nagy-Britanniából, Franciaországból, Németországból és Svájcból. A Szépművészeti Múzeum kutatói, a XIX. és XX. századi gyűjtemény és a budapesti egyetem munkatársai a magyarországi Cézanne-recepció, valamint a XX. századi magyar kultúrtörténet és művészettörténet szempontjából is megvizsgálják az aix-i mester XX. századi megjelenési formáit. A kiállítás és a katalógus azt vizsgálja majd, hogy hogyan sikerült művészetébe vonnia a provence-i kultúrát, a vidéki fiatalember hagyományosan klasszikus műveltségét és a múzeumok művészetét, s hogy tépelődéseiből és vívódásaiból miként született meg a 19. század végének legjelentősebb festői életműve, amely legyőzte és ellenőrzése alá vonta a hagyományt.