2021.12.16.
Szépművészeti Múzeum

Új állandó kiállítás a Szépművészetiben

2022.11.22.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Hang, csend, kép

Szépművészeti Múzeum - Budapest
Szépművészeti Múzeum
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út 41.
Telefonszám: (1) 469-7100
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
Szépművészeti Múzeum
Benczúr Gyula, festészet, hír, hírességek, képzőművészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Benczúr Gyula (1844-1920) nemcsak történelmi jelenetek alkotójaként, hanem portréfestőként is egyedülállóan sikeres volt, sőt pályájának korai szakaszában főként képmásokat festett. A müncheni Képzőművészeti Akadémián folytatott tanulmányait követően a városban maradt, megházasodva ott telepedett le, a Starnbergi-tó mellett nyaraló villát is építtetett, és az uralkodó, II. Lajos bajor király jelentős megbízásainak is eleget tett. Ipolyi Arnold arcképét 1890-ben festette meg.
Benczúr Gyula: Ipolyi Arnold
Ipolyi Arnold (1823–1886) – néprajzkutató, művészettörténész, püspök, az MTA tagja – Pozsonyban, Nagyszombatban, Bécsben és Esztergomban végezte tanulmányait. 1849-től különböző egyházi feladatokat látott el; 1860–63 között törökszentmiklósi plébános, majd egri kanonok, 1872-től besztercebányai, 1886-tól nagyváradi püspök.


Magyar Mythologia című, 1854-ben megjelent műve magyar művészek egész sorának szolgált forrásként képeik témájához.

Ipolyi elsőként vette számba a magyarországi középkori műemlékeket (épületeket, szobrokat, festményeket), s így őt tekintjük a magyar műemlékvédelem megalapítójának. Gyűjtőkörútjainak eredményeképpen értékes kollekciót hozott létre, a képek egy része az Esztergomi Keresztény Múzeumba, más részük a Szépművészeti Múzeumba került. 1861-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották, alapító elnöke volt a Magyar Történelmi Társulatnak, 1880-től a Képzőművészeti Társulatnak.


Benczúr Gyula Ipolyi-portréja a művész hivatalos portréi sorának egyik kevéssé ismert példája.

Ahogyan Elek Artúr a Nyugatban közölt nekrológjában (1920) megfogalmazta, Benczúr személyisége „az alaptermészetnek, a lelki összetételnek, és a tehetség fejlődési feltételeinek csodálatos találkozása”. A kritikus elsősorban a festő előadásmódjának bravúrosságát, színeinek plasztikus hatását emeli, s ez igaz Benczúr portréira is. Bár kétségtelenül más-más mértékben jelenik ez meg például a Nádasdy ősgaléria késői kiegészítéseként keletkezett, gazdagon részletező, csillogó szépségű portrépáron, vagy éppen Erzsébet királynénak (már halála után, az uralkodó megrendelésére készült) képmásán, amelyen a századforduló szecessziójának hatása is érezhető. Ipolyi Arnold arcképe ezekhez képest visszafogottságot mutat: a fotográfia pontosságú arcvonások mellett a többi részlet szinte háttérbe szorul. Reprezentatív portré, visszafogott eszközökkel megfestve.
Basics Beatrix