2021.12.16.
Szépművészeti Múzeum

Új állandó kiállítás a Szépművészetiben

2022.11.22.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Hang, csend, kép

Szépművészeti Múzeum - Budapest
Szépművészeti Múzeum
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út 41.
Telefonszám: (1) 469-7100
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
Szépművészeti Múzeum
Benczúr Gyula, hír, hírességek, Osztrák-Magyar Monarchia, történelem, Újkor, XIX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Ha igaznak fogadjuk el azt a toposzt, hogy Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné kora legszebb asszonya, akkor azt is bátran kijelenthetjük, hogy egyben korának legtöbbet ábrázolt asszonya is volt.
Benczúr Gyula: Erzsébet királyné
Az uralkodókról és családjukról mindig sok kép, rajz, szobor született, az Erzsébet-ábrázolások hatalmas mennyiségének azonban nem pusztán az ábrázolt uralkodófeleség státusa az oka, hanem az a vitathatatlan tény, hogy a 19. század második felének olyan nőalakjává vált – részben maga alakította önmagát ilyenné, részben a közönség –, amely nagyon is megfelelt a kor ideáljának.


Szerelem első látásra

A Wittelsbach családból származó Miksa bajor herceg és a bajor királylány, Mária Ludovika leánya a München melletti Possenhofen starnbergi tóparti kastélyában nőtt fel, hét testvéréhez hasonlóan a konvenciókkal mit sem törődő, szabadságszerető gyermekként. Tizenöt éves korában anyja őt is magával vitte Bad Ischl-be az osztrák császári család nyári rezidenciájába, ahol nővérét, Helenát kívánták bemutatni az ifjú Ferenc Józsefnek, mint jövendő menyasszonyát. Helena helyett Ferenc József Erzsébetet szerette meg első látásra, s 1854-ben feleségül is vette, így lett Ausztria császárnéja.


Erzsébet királyné inkább festményekhez, rajzokhoz ült szívesebben modellt..


A festmények, grafikák tömegét áttekintve első pillantásra szembetűnő, hogy Erzsébetet élete minden szakaszában megörökítették: nemcsak őt magát, hanem minden bemutatásra méltónak ítélt eseményt, amely vele történt. A fényképezés is egyre fontosabbá vált ekkoriban; híresek és közismertek is a róla készült fényképek, s bár tudjuk, hogy ezeket retusálták, ennek megfelelően többé-kevésbé szépítették tárgyukat, festményhez és rajzhoz mégis szívesebben ült modellt.

A rengeteg, még Erzsébet életében született képmás mellett a legjelentősebb késői portrék sajátságos módon Erzsébet halála után készültek. Ugyanazon évben, 1899-ben két kiváló művész is festett portrét a királynéról. Benczúr Gyuláé vitathatatlanul a legismertebb, s talán nem merészség azt állítani, hogy a legszebb Erzsébet-arcmás.


Ferenc József a Benczúr-portrét tartotta a legkedvesebbnek...

Benczúr köztudomásúan remek portréfestő volt, tökéletes technikai tudás birtokában. E kép esetében azonban mintegy önmagát is felülmúlta: a fekete ruhás Erzsébetet aranybrokát háttér elé helyezte, az életteli, a legfinomabb rezdüléseket is érzékeltető arc két nagyon különböző dekoratív réteg, a pontosan és aprólékosan megfestett fekete ruha és a nagyvonalúan mintázott, a szecesszió hatását is éreztető arany háttér között jelenik meg. Talán nem véletlen, hogy maga Ferenc József is úgy emlékezett meg a képről, lányához, Mária Valériához írott levelében, mint imádott felesége legjobb és leghívebb arcmásáról.
Basics Beatrix
Kapcsolódó hírek