Országszerte számos múzeum, könyvtár és kiállítóhely vár Titeket az év leghosszabb éjszakáján! Kulturális, gasztronómiai programok, szabadulószobák, kalandos vetélkedők, koncertek... vagy amit akartok - Shakaspeare után szabadon... ;) És persze bármi, ami a csövön kifér!


INTÉZMÉNYÜNK PROGRAMKÍNÁLATA:

16:00 - 17:00 - Élet és túlvilág a barokk korban
Tárlatvezetés a világhírű múmia kiállításban. Felbecsülhetetlen értékű kultúrtörténeti kincs került napvilágra1994-ben Vácon, amikor a Domonkos templom helyreállítási munkálatai során a templom alatti kripta több, mint 150 évvel ezelőtt elfalazott lejáratára bukkantak az építők. A megtalált kriptában 262, többnyire jó állapotú színes, díszített koporsóban a 18. század középső harmadától kezdődően, illetve a 19. század elején elhunyt és betemetett, a különleges klímának köszönhetően jó állapotban fennmaradt, spontán mumifikálódott váci polgárok testei nyugodtak; férfiak, nők, gyermekek, mesteremberek, szerzetesek, papok, katonatisztek, hivatalnokok... A 2016. júniusában felújított állandó kiállítás a főtér egyik lakóházának középkori pincéjében nyert elhelyezést. A meredek lépcsőn a hűvös és mély pincébe leereszkedő látogatót a korabeli kripta képe mellett azon váci polgárok névsora fogadja, akiket koporsófeliratuk alapján sikerült beazonosítani.A lejárattól balra eső kisteremben a koporsókból előkerült szakrális mellékletek (feszületek, rózsafüzérek, kegyérmek) kerültek bemutatásra. A pince impozáns nagytermében festett, színes felnőtt és gyermekkoporsók kerültek elhelyezésre. A koporsókon látható Krisztus-ábrázolások, vallásos és halálszimbólumok a korabeli ember vallási világképére, halálhoz való viszonyára is utalnak. A terem hátsó részében Stefanovics György szabómester, egy név szerint nem ismert középkorú polgárasszony és egy 9 éves kislány, Salamon Magdolna nyugszik, rekonstruált, az eredeti alapján készült viseletben üvegkoporsóba zárva. Ezáltal a látogatók betekintést nyerhetnek a 18. század végi, 19. század eleji temetkezési, ravatalozási szokásokba.

16:00 - 16:30 - Újdonságok a régmúltból
Tárlatvezetés a Tragor Ignác Múzeum legújabb szerzeményeit és friss régészeti leleteit bemutató időszaki kiállításban.

16:00 - 21:00 - Fémes felfedezések
Régészeti kincskeresés fémkeresővel.

16:00 - 21:00 - Keresd meg, tárd fel, játssz!
Régészeti homokozó gyerekenek.

16:00 - 21:00 - Bőrszütyő és karkötő készítés
A Naszály Kézműves Porta kihelyzett műhelye.
Minden ember a maga bőrét viszi a vásárra... majd a szép, színes, finom bőrökből készíthet karkötőt, vagy szütyőt velünk a bőrműves műhelyben. Szabunk, lyukasztunk, csipkézünk, és megnézzük, mire is használták régen az emberek a bőrzacskókat. (A foglalkozásnak külön díja van.)

16:00 - 20:00 - Fejdísz papírvirággal - kézműveskedés a reneszánsz jegyében

16:00 - 21:00 - Kanálfaragás
A Naszály Kézműves Porta kihelyezett műhelye.
Eb, aki a levesét meg nem eszi!... - hallhattuk Mátyás király meséjében. Ehhez pedig kell egy kanál. Nos, most kipróbálhatod, milyen munkával lehet egy igazán jó, kézhez álló kanalat megfaragni. (A foglalkozásnak külön díja van. )

16:00 - 20:00 - Reneszánsz csempefestés

16:30 - 18:00 - Divat(j)a múlt! - Reneszánsz jelmezverseny
Az egyszerű paraszti öltözéktől a királyi eleganciáig bármilyen öltözékben megidézhető a 15-16. századi reneszánsz viselet. Nevezés a helyszínen.
Jelmezesek bemutatkozása: 16:30-tól a színpadon.
Eredményhirdetés: 17:30

16:30 - 17:00 - Mars és Vénusz csatája - élő történelmi tárlatvezetés
Életmód és mindennapok a 15. század Magyarországán egy nemes úr és egy hölgy szemszögéből. Németh Ádám, a TIM múzeumpedagógusa, és Székely Nóra, a Mare Temporis tagjának közös, rendhagyó tárlatvezetése.

17:00 - 18:00 - Kalandozás a középkori öltözködés és a kosztümös filmek világában
Szlávik Júlia jelmeztervező vetített képes előadása: Miért olyan népszerűek a kosztümös filmek manapság és milyen problémákkal találkozik egy jelmeztervező egy kosztümös film tervezésekor? Az előadás a középkor ábrázolása kapcsán előforduló filmes sztereotípiákat veszi számba, továbbá jelmeztervezőként a filmes ábrázolás sajátosságairól és nehézségeiről szól majd. Szlávik Juli Junior Príma-díjas jelmeztervező aktuális filmes munkáiból is hoz a témában példákat és érdekességeket. Ennek mentén szó lesz arról is, hogy mi jellemzi a koraközépkor és a középkor öltözködését és mely változások következtek be a reneszánsz idején.

17:30 - 18:00 - Kincsek a talpunk alól - Régészeti vezetés a Szent Mihály Altemplomban
Takács Mátyás régész mutatja be a föld alatti különleges kiállítóhelyet. A Március 15. tér felújítását alapos régészeti ásatás előzte meg, melynek során a hajdani német város az évszázadok alatt sokszor átépített templomának romjai és értékes leletek, pl. faragott sírkövek kerültek elő. A Vácot 1241-ben feldúló mongolok elvonulása után a 13. második felében németek költöztek Vác főtéri városrészébe. A beköltözők a régi egyház helyén létesítették a Szent Mihály-templomot és temetőjét, melyek 1319-ben szerepelnek elsőként okleveles forrásban. E korai, feltehetően későromán stílusú épület alapfalaiból olyan kevés került elő, hogy pontos alaprajzát nem tudjuk megrajzolni. A XIV. század végén vagy a XV. században a gótika idején teljesen átépítették, megnagyobbították. A XVI. század közepéig még több kisebb átépítés történt, melyekre a napvilágra került töredékes faragott kövek utalnak. A törökök 1544-ben foglalták el első ízben Vácot, és csak 1685-ben sikerült végleg elűzni őket. Egy 1570 tájáról származó török házösszeírásból tudjuk, hogy az akkori főtéren a Szent Mihály-templom körüli temető romladozó kőfala mellett, annak külső oldalán több török bolt állt, tőlük néhány lépésnyire pedig a piac többi boltja helyezkedett el. A templomot a mohamedánok meghagyták a keresztények kezén, akik pl. 1669 táján még egy új toronnyal is bővíthették azt. Az oszmán hódítók kiűzése után a templomot a váci katolikusok elvették az azt régóta használó protestánsoktól és a harcokban elpusztult székesegyház helyett püspöki székhelyként használták. Az 1755 utáni években elbontották a középkori késő gótikus szentélyt és a gótikus hajó keleti részét, majd ezek helyén vastag, robosztus alapokkal a középkorinál jóval szélesebb és hosszabb bazilika építését kezdték meg. A feltárás során a keleti oldalon ezek a - nagyrészt tégla - barokk alapfalak és egy altemplom részei kerültek elő. A hajó nyugati részén a barokk idején csak apró átalakításokat végeztek. A tervezett bazilika teljes felépítésére nem került sor, mivel az új püspök 1760 táján leállítatta az építkezést, a templom új és régi falait, valamint a temetőkerítést egyaránt lebontatta, és a maradványokat betemettette. A leleteket bemutató kiállítás a Március 15 tér közepén, a templom altemplomában kialakításra került kiállítóhelyen tekinthető meg.

18:00 - 19:00 - Élet és túlvilág a barokk korban
Tárlatvezetés a világhírű múmia kiállításban. Felbecsülhetetlen értékű kultúrtörténeti kincs került napvilágra 1994-ben Vácon, amikor a Domonkos templom helyreállítási munkálatai során a templom alatti kripta több, mint 150 évvel ezelőtt elfalazott lejáratára bukkantak az építők. A megtalált kriptában 262, többnyire jó állapotú színes, díszített koporsóban a 18. század középső harmadától kezdődően, illetve a 19. század elején elhunyt és betemetett, a különleges klímának köszönhetően jó állapotban fennmaradt, spontán mumifikálódott váci polgárok testei nyugodtak; férfiak, nők, gyermekek, mesteremberek, szerzetesek, papok, katonatisztek, hivatalnokok... A 2016. júniusában felújított állandó kiállítás a főtér egyik lakóházának középkori pincéjében nyert elhelyezést. A meredek lépcsőn a hűvös és mély pincébe leereszkedő látogatót a korabeli kripta képe mellett azon váci polgárok névsora fogadja, akiket koporsófeliratuk alapján sikerült beazonosítani.A lejárattól balra eső kisteremben a koporsókból előkerült szakrális mellékletek (feszületek, rózsafüzérek, kegyérmek) kerültek bemutatásra. A pince impozáns nagytermében festett, színes felnőtt és gyermekkoporsók kerültek elhelyezésre. A koporsókon látható Krisztus-ábrázolások, vallásos és halálszimbólumok a korabeli ember vallási világképére, halálhoz való viszonyára is utalnak. A terem hátsó részében Stefanovics György szabómester, egy név szerint nem ismert középkorú polgárasszony és egy 9 éves kislány, Salamon Magdolna nyugszik, rekonstruált, az eredeti alapján készült viseletben üvegkoporsóba zárva. Ezáltal a látogatók betekintést nyerhetnek a 18. század végi, 19. század eleji temetkezési, ravatalozási szokásokba.

18:00 - 19:00 - Középkori és reneszánsz muzsika
Középkori és reneszánsz muzsika mindenkinek:
- Suda Magdolna - ének
- ?Lachegyi Imre - furulya
- ?Reményi Árpád - reneszánsz lant

18:00 - 18:30 - Újdonságok a régmúltból
Tárlatvezetés a Tragor Ignác Múzeum legújabb szerzeményeit és friss régészeti leleteit bemutató időszaki kiállításban.

19:00 - 19:30 - Kincsek a talpunk alól -Régészeti vezetés a Szent Mihály Altemplomban
Takács Mátyás régész mutatja be a föld alatti különleges kiállítóhelyet. A Március 15. tér felújítását alapos régészeti ásatás előzte meg, melynek során a hajdani német város az évszázadok alatt sokszor átépített templomának romjai és értékes leletek, pl. faragott sírkövek kerültek elő. A Vácot 1241-ben feldúló mongolok elvonulása után a 13. második felében németek költöztek Vác főtéri városrészébe. A beköltözők a régi egyház helyén létesítették a Szent Mihály-templomot és temetőjét, melyek 1319-ben szerepelnek elsőként okleveles forrásban. E korai, feltehetően későromán stílusú épület alapfalaiból olyan kevés került elő, hogy pontos alaprajzát nem tudjuk megrajzolni. A XIV. század végén vagy a XV. században a gótika idején teljesen átépítették, megnagyobbították. A XVI. század közepéig még több kisebb átépítés történt, melyekre a napvilágra került töredékes faragott kövek utalnak. A törökök 1544-ben foglalták el első ízben Vácot, és csak 1685-ben sikerült végleg elűzni őket. Egy 1570 tájáról származó török házösszeírásból tudjuk, hogy az akkori főtéren a Szent Mihály-templom körüli temető romladozó kőfala mellett, annak külső oldalán több török bolt állt, tőlük néhány lépésnyire pedig a piac többi boltja helyezkedett el. A templomot a mohamedánok meghagyták a keresztények kezén, akik pl. 1669 táján még egy új toronnyal is bővíthették azt. Az oszmán hódítók kiűzése után a templomot a váci katolikusok elvették az azt régóta használó protestánsoktól és a harcokban elpusztult székesegyház helyett püspöki székhelyként használták. Az 1755 utáni években elbontották a középkori késő gótikus szentélyt és a gótikus hajó keleti részét, majd ezek helyén vastag, robosztus alapokkal a középkorinál jóval szélesebb és hosszabb bazilika építését kezdték meg. A feltárás során a keleti oldalon ezek a - nagyrészt tégla - barokk alapfalak és egy altemplom részei kerültek elő. A hajó nyugati részén a barokk idején csak apró átalakításokat végeztek. A tervezett bazilika teljes felépítésére nem került sor, mivel az új püspök 1760 táján leállítatta az építkezést, a templom új és régi falait, valamint a temetőkerítést egyaránt lebontatta, és a maradványokat betemettette. A leleteket bemutató kiállítás a Március 15 tér közepén, a templom altemplomában kialakításra került kiállítóhelyen tekinthető meg.

19:00 - 20:00 - Fénylő középkor - régészeti séta
Fénylő középkor - régészeti városi séta a Múzeumok Éjszakáján Melyik volt a város leghosszabb ideig fennálló temploma? Hol állt a középkori székesegyház? Ki ésmiért robbantotta fel a váci várat? Holt találhatjuk a városban az egyetlen épített, jelenleg is állóközépkori emléket? Többek között ezekre is fény derül június 22-én, a váci Múzeumok Éjszakáján,jöjjön és sétáljon velünk! A séta 19.00 órakor a Szent Mihály Altemplom elől indul (Március 15. tér közepe).

20:00 - 20:30 - Kincsek a talpunk alól - Régészeti vezetés a Szent Mihály Altemplomban
Takács Mátyás régész mutatja be a föld alatti különleges kiállítóhelyet. A Március 15. tér felújítását alapos régészeti ásatás előzte meg, melynek során a hajdani német város az évszázadok alatt sokszor átépített templomának romjai és értékes leletek, pl. faragott sírkövek kerültek elő. A Vácot 1241-ben feldúló mongolok elvonulása után a 13. második felében németek költöztek Vác főtéri városrészébe. A beköltözők a régi egyház helyén létesítették a Szent Mihály-templomot és temetőjét, melyek 1319-ben szerepelnek elsőként okleveles forrásban. E korai, feltehetően későromán stílusú épület alapfalaiból olyan kevés került elő, hogy pontos alaprajzát nem tudjuk megrajzolni. A XIV. század végén vagy a XV. században a gótika idején teljesen átépítették, megnagyobbították. A XVI. század közepéig még több kisebb átépítés történt, melyekre a napvilágra került töredékes faragott kövek utalnak. A törökök 1544-ben foglalták el első ízben Vácot, és csak 1685-ben sikerült végleg elűzni őket. Egy 1570 tájáról származó török házösszeírásból tudjuk, hogy az akkori főtéren a Szent Mihály-templom körüli temető romladozó kőfala mellett, annak külső oldalán több török bolt állt, tőlük néhány lépésnyire pedig a piac többi boltja helyezkedett el. A templomot a mohamedánok meghagyták a keresztények kezén, akik pl. 1669 táján még egy új toronnyal is bővíthették azt. Az oszmán hódítók kiűzése után a templomot a váci katolikusok elvették az azt régóta használó protestánsoktól és a harcokban elpusztult székesegyház helyett püspöki székhelyként használták. Az 1755 utáni években elbontották a középkori késő gótikus szentélyt és a gótikus hajó keleti részét, majd ezek helyén vastag, robosztus alapokkal a középkorinál jóval szélesebb és hosszabb bazilika építését kezdték meg. A feltárás során a keleti oldalon ezek a - nagyrészt tégla - barokk alapfalak és egy altemplom részei kerültek elő. A hajó nyugati részén a barokk idején csak apró átalakításokat végeztek. A tervezett bazilika teljes felépítésére nem került sor, mivel az új püspök 1760 táján leállítatta az építkezést, a templom új és régi falait, valamint a temetőkerítést egyaránt lebontatta, és a maradványokat betemettette. A leleteket bemutató kiállítás a Március 15 tér közepén, a templom altemplomában kialakításra került kiállítóhelyen tekinthető meg.

20:00 - 21:00 - Élet és túlvilág a barokk korban
Tárlatvezetés a világhírű múmia kiállításban. Felbecsülhetetlen értékű kultúrtörténeti kincs került napvilágra 1994-ben Vácon, amikor a Domonkos templom helyreállítási munkálatai során a templom alatti kripta több, mint 150 évvel ezelőtt elfalazott lejáratára bukkantak az építők. A megtalált kriptában 262, többnyire jó állapotú színes, díszített koporsóban a 18. század középső harmadától kezdődően, illetve a 19. század elején elhunyt és betemetett, a különleges klímának köszönhetően jó állapotban fennmaradt, spontán mumifikálódott váci polgárok testei nyugodtak; férfiak, nők, gyermekek, mesteremberek, szerzetesek, papok, katonatisztek, hivatalnokok... A 2016. júniusában felújított állandó kiállítás a főtér egyik lakóházának középkori pincéjében nyert elhelyezést. A meredek lépcsőn a hűvös és mély pincébe leereszkedő látogatót a korabeli kripta képe mellett azon váci polgárok névsora fogadja, akiket koporsófeliratuk alapján sikerült beazonosítani. A lejárattól balra eső kisteremben a koporsókból előkerült szakrális mellékletek (feszületek, rózsafüzérek, kegyérmek) kerültek bemutatásra. A pince impozáns nagytermében festett, színes felnőtt és gyermekkoporsók kerültek elhelyezésre. A koporsókon látható Krisztus-ábrázolások, vallásos és halálszimbólumok a korabeli ember vallási világképére, halálhoz való viszonyára is utalnak. A terem hátsó részében Stefanovics György szabómester, egy név szerint nem ismert középkorú polgárasszony és egy 9 éves kislány, Salamon Magdolna nyugszik, rekonstruált, az eredeti alapján készült viseletben üvegkoporsóba zárva. Ezáltal a látogatók betekintést nyerhetnek a 18. század végi, 19. század eleji temetkezési, ravatalozási szokásokba.

20:00 - 20:30 - Mars és Vénusz csatája - élő történelmi tárlatvezetés
Életmód és mindennapok a 15. század Magyarországán egy nemes úr és egy hölgy szemszögéből. Németh Ádám, a TIM múzeumpedagógusa, és Székely Nóra, a Mare Temporis tagjának közös, rendhagyó tárlatvezetése.

20:30 - 21:30 - Orbán Bori ft. Valami Swing - Chanter la vie, l'amour
Chanter la vie, l'amour Sanzon, jazz,swingés manouche. Orbán Bori és aValamiSwingegyüttműködése lassan egy évtizedes, új lemezükre a kedvenc közös dalaikat válogatták össze. Orbán Bori világa, a sanzonos, Piaf-os, különleges hang, és aValamiSwingsajátos, egyedi gypsy jazz-es, virtuóz hangzásvilága harmónikusan szólaltat meg régi és új dalokat, élteti és őrzi egy, a dalokon keresztül nem eltűnt világot.
ValamiSwing zenekar tagjai: Louis Reincke - nagybőgő, Kádár Dávid - ritmusgitár, Makk András - szólógitár, Babindák István - klarinét, Orbán Bori - ének

21:30 - 22:00 - Kurátori vezetés A reneszánsz sárkány - Báthori Miklós és kora c. kiállításban
Fekete László, a TIM régésze mutatja be a Vác első virágkorát, a Báthori Miklós püspöksége alatt felépített impozáns reneszánsz udvart és a kor szokásait a tárlaton felsorakoztatott műtárgyakon keresztül.

22:00 - 22:45 - Lakótársat keresünk! - épülettörténeti élő történelem program
Beköltözne egy olyan épületbe, ahol, ha a falak beszélni tudnának, több száz év történetét mesélnék el az idők folyamán látott és hallott egykori furcsa lakókról és szokásaikról? És ha tudni lehet, hogy némelyikük máig fel-felbukkan, hogy különös hóbortjaival borzolja az új szomszéd idegeit? Ismerje meg a főtér barokk épületeinek történetét ezen a különleges hangulatú vezetésen, ahol megelevenedik a múlt!