A magyar irodalom egyik szentélye a Szigligeti Alkotóház, amely több mint hatvan éve főként a kortárs irodalom otthonául szolgál, és ahol a múlt század közepe óta a magyar irodalmi élet szinte valamennyi kiválósága megfordult. A felújításnak köszönhetően a művészek 2015 óta ismét birtokba vehetik az épületet.
A szigligeti Esterházy-kastély 1952-ben Bölöni György Kossuth-díjas író közbenjárására vált irodalmi alkotóházzá, amely a magyar irodalom számos, kiemelkedő egyéniségének lett a Szigligeti várhegy lábánál kedvelt alkotó- és pihenőhelye. Örkény Istvántól kezdve Kassák Lajoson és Nagy Lászlón át Nemes Nagy Ágnesig számos jeles magyar író és költő fordult meg ott, de az irodalmárokon túl az 1970-es évektől egyre több festő, szobrász, iparművész, fotóművész és zeneszerző is látogatja az alkotóházat. Az intézmény minden alkotóművészt saját konyhájával, étteremmel, teraszokkal, kilátótoronnyal, közösségi helyiségekkel és természetvédelmi oltalom alatt álló parkkal vár.
Szigliget meghatározó szerepet tölt be Nagy László életművében, egy remek falfestmény is őrzi ennek nyomát. Itt írta több művét Csurka István, itt készült továbbá a Nobel-díjas Kertész Imre számos alkotása. „Tanúi voltunk annak is, hogy Vas István megírja a Miért vijjog a saskeselyű című kötetének több fejezetét. Egyik este behívott minket a 15-ös szobába, leültünk Nemes Nagy Ágnessel az élen az íróasztala köré, és meghallgattuk a legújabb fejezetet. Elmondhatatlan élmény volt, hiszen éppen aznap fejezte be” – emlékezik vissza Szőnyi Ferenc író, költő, a szigligeti hagyomány elkötelezettje.
A Szigligeti Alkotóház felújítása 2013 végén kezdődött meg. Ennek köszönhetően az egykori Esterházy-kúria visszanyerte régi külső pompáját. Az épületben - négycsillagos szállodának megfelelő minőségű - 30 vendégszobát alakítottak ki, és a közösségi helyiségek is megújultak. A szobákban felújított antik bútorok és új berendezések teremtik meg az alkotáshoz szükséges kellemes környezetet. Megújult az arborétum is.