Május 15-én és 16-án több száz gyerek mutatja be a pünkösdölés szokását a szentendrei Skanzenben, és összegyűlnek az országból a szellemi kulturális örökségüket példásan őrző közösségek, mint a matyók, busók, kalocsaiak is, de külföldi vendégek is érkeznek Lettországból a Pünkösdi Örökség Fesztiválra.

Pünkösdi néphagyományok felelevenítése

Pünkösdvasárnap és -hétfőn kislányok hada vonul a Skanzenben portáról portára egész nap: a királynéjáráson a nagyobbacska lánykák fátyollal letakarva, énekelve vezetik a legapróbbat, jókívánságokkal és termékenységvarázsló mondókákkal halmozva el a házak lakóit.

A másik legismertebb ünnepi szokás, a királyválasztás is megelevenedik, sőt bárki beállhat a vetélkedésbe, ahol eldől, hogy ki lesz az idei pünkösdi király. A győztes pedig eljátszhat azzal a gondolattal, hogy ha száz évvel korábban született volna, akkor most a hagyományok szerint egy évig minden lakodalomba, mulatságra meghívást kapna, minden kocsmában ingyen ihatna, sőt a lovára, marhájára is a többi legény viselne gondot.

A Skanzen Szent Anna kápolnájába betérők a mendei pünkösdi templomdíszítés mai napig élő hagyományának részesei lesznek, segíthetnek nyárfákat állítani a két padsor közé, amelyekre szalagokat, kézzel hímzett és horgolt kendőkből pillangókat helyeznek.

Örökséget őrző közösségekkel lehet együtt ünnepelni

Ha valaki kíváncsi a matyókra, a busókra vagy a kalocsai pingáló asszonyokra, most nem kell több száz kilométert utaznia az országban, hogy találkozhasson velük, mert a Skanzen pünkösdi fesztiválján évről évre összegyűlnek a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére felkerült magyar közösségek, és a látogatók elé tárják sokszínű hagyományaikat; táncolnak, zenélnek, énekelnek, főznek, kézműveskednek a múzeum portáin.

Itt lesznek az idén is a busók félelmetes famaszkjaikkal, a mohai tikverőzők színes rongykosztümben. A solymászok madaraik tudományával büszkélkednek, a halasiak bepillantást engednek a csipkevarrás titkába. A kalocsai asszonyok hímzésmintákat terveznek és pingálnak, a mezőkövesdi közösségnél pedig bárki matyóvá válhat a díszes viseletet magára öltve. Tápé közösségénél kicsik és nagyok beleleshetnek a gyékényszövés titkaiba, a mezőtúriaknál és a magyarszombatfai fazekasoknál kipróbálható a korongozás. A kőszegieknél kiderül, mit jelent a „Szőlő-Jövés” ünnepe, de bemutatkozik Sárköz is gyönyörű szőtteseivel, hímzéseivel, gyöngykalárisaival. A két nap során a vendégek megtekinthetik a bukovinai székelyek betlehemes játékát, a hegyi pásztorokról elnevezett csobánolást, de a bólyi, húsvéti Emmausz-járást is.

Nem lesz hiány finomságokban: a borsodnádasdiak molnárkalácsot sütnek, a szatmári nénik szilvalekváros falatokkal kényeztetik a hozzájuk betérőket, a karcagiaknál bográcsokban rotyog a híres birkapörkölt, az Al-Dunai halászoknál az ízes halászlé.

Új örökségek is bemutatkoznak az idei esztendőben, hiszen a rendezvény vendégei lesznek az örökségjegyzékre tavaly felkerült kékfestő hagyomány mesterei és a rábavidéki szlovének vidám rönkhúzó szertartásának szereplői is.

A látogatók különleges városi szokásokkal, így az egri fertálymesterek titkos tevékenységével és a selmeci diákok víg nótáival, avatási szokásaival is megismerkedhetnek, de azt is megtudhatják, hogy Cegléd polgárai miért indultak gyalogszerrel Torinóba Kossuth Lajos meglátogatására.

Akik más nemzetek hagyományaira is kíváncsiak, azok felkereshetik a Lettországból érkező díszvendégek portáját is, ahol megismerkedhetnek a távoli Suiti régió különleges kultúrájával, amely az UNESCO veszélyeztetett örökségeket nyilvántartó listáján szerepel. Részesei lehetnek a közösség különleges énekhagyományának, tanulhatják táncukat és zenéjüket, megkóstolhatják finomságaikat, gyönyörködhetnek kézműves termékeikben és a gyönyörű lett viseletben is.

A látnivalók kavalkádjában többféle túraútvonal-javaslattal segítik az eligazodást a szervezők.

Színpadi programok

A fesztiválszínpadon idén is színesnél színesebb előadásokat láthatnak az érdeklődők. A matyók, a kalocsaiak csodálatos viseleteikben kápráztatják el a nézőket, a mohácsi busók a sokacok táncából adnak ízelítőt. A solymászok érdekes bemutatóval készülnek, a selmeci diákok víg dalolással örvendeztetik meg a pünkösdölő közönséget. A lett vendégek táncosai és zenészei is megjelennek a fesztiválszínpadon, és hogy az örökségek átadásában a legkisebbek is részt vehessenek, gyerekcsoportok is lehetőséget kapnak a megmutatkozásra.

Örökségfán lobognak a színes szalagok

Éppen 10 éve, 2006-ban csatlakozott Magyarország az UNESCO szellemi kulturális örökségéről szóló egyezményhez. Az ünneplés jegyében a Skanzenben működő Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság életre kelti szimbólumukat, az ujjlenyomat-mintázatú fát: egy gyönyörű szelídgesztenyefa „örökségfa”-ként várja, hogy a fesztiválon részt vevők – szereplők és látogatók – feldíszítsék a fát saját üzeneteikkel, emlékeikkel, ujjlenyomatos színes szalagjaikkal, így hagyva nyomot a világban.