"A nagybányai művésztelep 1896-os alapítását tekinti a művészettörténet a modern magyar festészet kezdetének, mely ezáltal egy nagyon pontosan meghatározott korszakhatár is" - mondja a tárlat előkészítését koordináló hódmezővásárhelyi származású művészettörténész, Tóth Károly.

1896 nyarán több tucat fiatal, Hollósy Simon müncheni festészeti magániskolájában tanuló magyar és külföldi diák kereste fel mesterükkel együtt a Kereszthegy és Gutin lábán fekvő középkori bányavárost.

Hollósyt követve csatlakozott az iskolához Réti István, Thorma János, Ferenczy Károly, Glatz Oszkár, Iványi-Grünwald Béla, akik az első világháború előtti időszak meghatározó mesterei lettek. A korai időszakban a sok külföldi mellett számos később ismert magyar festő is felkereste a művésztelepet, így például a Hollósy tanítvány Rudnay Gyula is.

1906-tól kezdve a Párizsban tanuló magyar festők is hazatértek nyaranta Nagybányára, elhozva magukkal a francia avangárd legfontosabb újításait is. Czóbel Béla, Boromisza Tibor, Bormenisza Géza, Perlrott Csaba Vilmos, Ziffer Sándor alkották ezt a jól elkülöníthető csoportot, akiket ma "neósoknak" nevez a művészettörténeti szakma.

A művésztelep második virágkorát a két világháború között, a húszas években élte, amikor újra pezsgő élet folyt a városban. Ekkor dolgozott a művésztelepen Aba-Novák Vilmos, Kmetty János, Kiss Károly, Patkó Károly, de az első generáció tagja közül is még sokan maradtak a városban.

A kiállítás anyaga a budapesti MissionArt Galéria közel két évtized alatt kialakult gyűjteményéből került kiválogatásra. A tárlaton több mint kilencven mű lesz látható. A kiállításon a nagybányaiakra nagyon jellemző pleinair tájképek, városképek mellett olyan különleges művek is szerepelnek majd mint Stanislas Stückgold varsói születésű lengyel festő vad színekkel megfestett nagybányai utcaképe a református templommal vagy Dömötör Gizella kuboexpresszionista cigánymodellje. Különlegességet jelent Aba-Novák Vilmos grafittal átdolgozott felsőbányai rézmetszete is.