A néprajzi kiállítás bemutatja a hagyományos paraszti fonás - szövés eszközkészletét, technikáját, a dél-somogyi szövőkultúra változatosságát, gazdagságát. A külső teremben kinagyított fotókon mutatjuk be a kender feldolgozásának szabadban végzett mozzanatait (áztatás, szárítás, tilolás, kendertörés, gerebenezés). A kézi tilót és a gerebent a látogatók ki is próbálhatják, csakúgy, mint a fonás fő eszközét, a rokkát.

A "fejbe csavart" motringok és a különböző típusú gombolyítók mellett látható egy hatalmas méretű, házilag faragott, felvetett szövőszék. A belső teremben a vásznak felhasználásának sokrétűségét mutatjuk be. A hagyományos paraszti gazdaságokban az asszonyok által megszőtt vásznakból került ki ugyanis a család összes ágyi és testi ruhája, de a háztartásban és a gazdaságban használatos vászonneműk sokasága is (a pendelytől a bőgatyáig, az abrosztól a halottas lepedőig, a szalmazsáktól a vetőabroszig, tarisznyáig és ponyváig). Legszebbek a csodálatos „hímmel” díszített különböző ünnepi abroszok, vékaruhák, és az aprólékos hímzéssel díszített férfiingek.

Dél-Somogyban főként a hagyományőrző református falvakat (Csököly, Nagykorpád, Csurgónagymarton, Alsok, Somogyszob), valamint a Dráva-menti horvát lakosságú községeket (Lakócsa, Potony, Szentborbás, Tótújfalu, Berzence) jellemezte gazdag szövőkultúra.

A belső teremben felállított modern, ám hagyományos típusú szövőszéken a látogatók ki is próbálhatják a szövést, amely sok mesterségbeli tudást, türelmet, szépérzéket és rengeteg munkát követelt meg az ezzel foglalkozó lányoktól és asszonyoktól.