Papp Sándor rézműves segéd 125 éve indult el frissen vásárolt velocipédjével Budapestről haza, Nagykőrösre. Öt év múlva, 1895-ben már saját üzletet nyitott, ahol a réz üstök és permetezők készítése mellett már kerékpárokat is javított. Így indult el az a történet, amely a 2. világháborúig a cégalapító vállalkozó kedvének és kreativitásának köszönhetően felfelé ívelt. 1908-ban például – az országban elsők között – megalapítja mozgókép színházát is. 

A kerékpár ősét báró Karl Drais alkotta meg 1817-ben a Badeni Nagyhercegségben. A kerékpár „evolúciójához” egy skót kovács, Kirkpatrick Macmillan, valamint két francia, Pierre Michaux és Pierre Lallement járult hozzá újabb megoldásokkal. Az 1860-as évek elejétől velocipédnek nevezett jármű a mai kerékpár előfutára volt. John Kemp Starley fejlesztése nyomán a bicikli tulajdonképpen elnyerte mai formáját: a két kerék mérete nagyjából megegyezett, s az ülés a hátsó kerék fölé került. John Boyd Dunlop pedig – a gumislag múzsájától homlokon csókolva - 1888-ban megalkotta a felfújható kerékpárgumit. Ettől kezdve a korábban csonttörőnek (boneshaker) becézett járművet kényelmesebben és biztonságosabban lehetett használni.

A hazai kerékpárgyártás kezdete 1893-ra tehető, amikor Lázár Pál megalapította az Első Magyar Varrógép és Kerékpárgyár Rt.-t. Pár év múlva több cég is belefogott a kerékpárok készítésébe, de a korai, ígéretes kezdeményezések ellenére egészen az első világháború végéig nem beszélhetünk komoly hazai kerékpárgyártásról. Ekkortájt csak kisebb manufaktúrák készítettek kerékpárokat: Láng Jakab és Fia, Beifeld Gábor, a Schweitzer Testvérek, és Papp Sándor Nagykőrösön. Az első világháború után a csepeli Weiss Manfréd, Mosonmagyaróvárott a Kühne Mezőgazdasági Gépgyártó, valamint több kisebb vállalkozás specializálta magát kerékpárok gyártására. A harmincas évek közepétől a végéig terjedő időszakot nevezhetjük a hazai kerékpárgyártás fénykorának is.

Az első világháborút végigharcoló – ekkor már elismert iparosember – Papp Sándor 1917 táján alapította a Papp Sándor és Fia céget. A kerékpárgyártás és kereskedés olyan jól ment, hogy a sokkal nagyobb Kecskeméten 1925-ben fióküzletet nyitottak. A világgazdasági válság után fokozatosan fellendült a kereslet, és a manufakturális módon dolgozó kisüzem elérte termelési határait. A saját gyártmányok mellett vásárolt kész vázak felhasználásával jelentősen bővült a típusválaszték. A festést a legkorszerűbb villamos beégetős kemencével végezték – egyszerre 5 garnitúra kapacitással. A termelés a harmincas évek végére elérte a heti 50 db kerékpár kibocsátást, ami egy kis vidéki üzemtől igen szép teljesítmény volt. A cég nagyban hozzájárult, hogy az országos statisztika szerint Nagykőrös kiérdemelje a „legelkerékpárosodottabb város” hangzatos címét. Az 1930-as évek második felétől Papp-motorok is készültek kis sorozatban - 98 cm³-es Sachs-motor beépítésével.

Közben, az 1908-tól bérelt mozi épületét családi segítséggel és hitellel sikerült megvennie. A némafilmek korszakát a hangosfilmek követték: a technológiai változás új és drága vetítőgépeket igényelt.

A családi vállalkozást a 2. világháború törte derékba: a ’45 utáni államosítás során mindent elvettek a családtól, és nem sokon múlt, hogy az idős Papp házaspárt a gulágra hurcolják.