A beregi Tiszahát népének kézimunkáihoz hozzátartoztak a gyászos temetési kézimunkák is. Már a kelengyéhez elkészítették a gyászabroszt, a tükörre való gyászkendőt és a ravatalterítőt is. Ezeket a gyászos textíliákat szövéssel és varrással, rendszerint feketével díszítették. Nem volt külön mintakincse: ugyanazokkal a motívumokkal díszítették és a minták ugyanabban a szerkesztésmódban kerültek rájuk mint az élet bármely használati tárgyára, a hétköznapi vagy ünnepi abroszokra.

A tükörre való gyászkendőknek a végét és a két szélét díszítették. Az így körbevett részre általában többsoros feliratot varrtak. A felirat a halott búcsúszavait tartalmazta. Területünkön korábban a fejfákon is hasonló feliratok voltak, amelyben a halott szólt az élőkhöz.