A putnoki uradalom házasság révén lett a családé. Báró Orlay Borbála 1670-1674 között ment férjhez gróf Serényi Andráshoz, s általa minden Orlay vagyon a Serényiekre szállott. Fiuk, az 1685-ben született Farkas évtizedeken keresztül Gömör megye főispánjaként tevékenykedett, bár nem Putnokon, még csak nem is Gömörben, hanem a zábláti kastélyában élt.

Az ő és édesanyja nevéhez fűződik a török harcok és gyakori járványok következtében lakosságában megfogyatkozott, illetve elnéptelenedett települések, Putnok és Málé újratelepítése. Az újratelepítés 1713-ban kezdődött, s 1759 körül ért véget. Máléba (a mai Serényfalvára) Trencsén megyei birtokaikról, Csicsmányból telepítettek szlovák etnikumú lakosságot, míg Putnokra inkább a morvaországi uradalmukból hoztak iparosokat és kézműveseket. Ugyancsak az ő nevükhöz fűződik a putnoki katolikus egyház újraalapítása, amire 1710 után (egyes adatok szerint 1733-ban) került sor. Az egyházalapítás minden bizonnyal a lakosság betelepítésével függött össze.

Gróf Serényi Farkas megyei főispán több ízben megfordult Putnokon. Egészen a 19. század közepéig az a szokás élt a családban, hogy az ifjú grófok önállósulásuk, egyéb birtokok átvétele előtt a putnoki uradalomban töltöttek néhány évet, itt tanulták az önálló gazdálkodás mikéntjét. Ily módon került ide 1845-ben testvérbátyját, Alajos grófot felváltva László gróf (1815-1893), aki aztán itt alapított családot. László gróf 1860-ban a kor színvonalának megfelelő módon felújította testvérbátyja, Alajos gróf által 1834-ben épített kastélyt, s körülötte díszes parkot létesített. Nemcsak kastélyt épített, hanem felesége halála (1866) után kriptakápolnát is. A helyi emlékezet szerint a romantikus stílusban tervezett építmény Ybl Miklós tervei alapján készült. László gróf egyéb módon is beírta nevét Putnok történetébe. Mintagazdaságot hozott létre, melyet gyakran felkerestek tanulmányozás céljából, s melyen keresztül számos család megélhetését biztosította. Aktív közéleti szerepet vállalt és minden tevékenységével igyekezett segíteni a polgári fejlődést.

László gróf putnoki örököse legkisebbik fia, a Budapesten született Béla (1866-1919) lett, aki a birtokok és a kastély mellett a közügyek iránti fogékonyságát is örökölte apjától. A jogi végzettséggel és doktorátussal rendelkező, de politikai pályán tevékenykedő Béla egészen a miniszteri bársonyszékig vitte. Több ízben volt kereskedelmi és földművelési miniszter a múlt századelő gyakran változó kormányaiban. Politikai elfoglaltságai következtében ideje nagy részét a fővárosban töltő gróf Serényi Béla soha nem feledkezett meg Putnokról és a putnokiakról. A köztudatban ma is Putnok Széchenyijeként él.

A Serényi család 1944-ben hagyta el Putnokot. Ezt követően birtokaikat és kastélyukat államosították. Sokáig nem volt ildomos emlegetni a grófi család érdemeit. Az 1980-as évek végén azonban már szabadabb szellem kezdett uralkodni. 1991-ben közintézmények vették fel (vissza) a család jeles, Putnokért sokat tevékenykedő tagjainak nevét.