Írásos adataink már a középkortól említést tesznek a vár számára dolgozó fazekas mesterek létéről. A vár ásatásai során sok gótikus, reneszánsz és barokk kori kerámia került elő, mint pl. a kiállításon látható boroskancsó is, melyen "Sümeg 1730" felirat olvasható.

A fazekasok céhbe tömörülésének pontos évét nem ismerjük, de minden valószínűség szerint ez az 1700-as évek végén az már megtörtént. A kiállításon látható céhzászló 1841-ből való. A fazekasság igazi virágkorát azonban a 19. század végén illetve a 20 század elején élte, amikor a város félszáz műhelyében, kb. 80-100 mesterember is dolgozott. A mesterség hanyatlásához a zománcedények megjelenése és elterjedése nagyban hozzájárult. 1943-ban már csak 3 fazekas dolgozott Sümegen.

A legismertebb sümegi fazekas, Patonai Ferenc (1925-1987) erre a mesterségre pont az 1940-es évek elején adta fejét. 1979-ben a Népművészet Mestere, 1980-ban feleségével együtt az Iparművészet Mestere címet is elnyerte. Emléktárgyaik és műveik egy része 1995-ben került a Városi Múzeum gyűjteményébe. A "Patonai-műhely" folytonosságát, keresztfiúk, Nádasdi Ferenc fazekasmester munkássága is igazolja.