2026.10.19.
Magyar Építészeti Múzeum - Walter Rózsi-villa

Csőszéktől a brutalizmusig: Breuer Marcell-gyűjtemény Budapesten

2026.10.19.
Néprajzi Múzeum

Mennyire állandó az állandó kiállítás?

2026.10.14.
Déri Múzeum

Dérimódi történet

2026.10.06.
Orfűi Tájház és Kemencés Udvar

Az Év Tájháza 2026

2026.10.06.
Katona József Múzeum "Cifrapalota" Kiállítóhelye

Megnyílt a XIII. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé

2026.09.10.
Magyar Földrajzi Múzeum

Mexikó 1904 - egy világjáró asszony szemével

Emlékpont - Fél évszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központ - Hódmezővásárhely
A múzeum épülete
Cím: 6800, Hódmezővásárhely Andrássy út 34.
Telefonszám: (62) 530-940
Nyitva tartás: K-V 10-17
2020.09.15.
hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
„Mögötted a törvény – előtted is az legyen!” A Magyar Királyi Csendőrség és kora – címmel tartott szakmai konferenciát az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark (ÓNTE) és a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság (SZBMRTT), s bemutatták a dévaványai műgyűjtő, Kürti Béla csendőr-relikviáiból összeállított kamara-kiállítását is.
Mögötted a törvény – előtted is az legyen
A szakmai tanácskozást Kertész Péter, az ÓNTE ügyvezető igazgatója és Parádi József, a rendvédelmi társaság elnöke nyitotta meg. A konferencián Vincze Gábor, a hódmezővásárhelyi Emlékpont történésze Alföldi Vilma nyugalmazott történész-levéltáros izgalmas és egyben megrendítő, Az „ellenség” gyermekei című könyvét mutatta be. A részben önéletírásnak, részben történészi szakmunkának tekinthető műből megtudható, milyen sors, üldöztetés várt 1945 után azokra, akiknek az édesapja 1945 előtt csendőr volt.

Vincze Gábor az 1956 utáni megtorlások „csendőr-száláról” beszélt. 1959-ben elővették „csendőrkártyát”, és másfélszáz volt csendőr ellen indítottak nyomozást, majd a katonai bíróságok 19-et ítéltek halálra. Az előadó két példán érzékeltette, mennyire tartós volt a kommunista bosszú. Mindkét ügyben negyven évvel korábbi, 1919-es, vélelmezett bűncselekmények elkövetésével gyanúsították meg az illetőket. Az első esetben egy 82 éves volt csendőrről van szó, aki ellen végül magas kora és bizonyítékok hiánya miatt megszüntették a nyomozást, de haláláig figyeltette az állambiztonság.

A másik esetben 1919-ben egy csendőrkülönítményt vezető katonatisztet azzal gyanúsítottak meg, hogy augusztus elején személyesen részt vett több kommunista – közöttük Kukovecz Nana festőművésznő, akinek nevét ma is utca viseli Szegeden – meggyilkolásában. Bár a felsorakoztatott nagy létszámú tanú egymásnak teljesen ellentmondó vallomást tett, az illetőt ennek ellenére halálra ítélték és kivégezték. Végkövetkeztetése az volt, hogy a kommunisták az 1919-es tanácsköztársaság bukása után negyven évvel később is képesek voltak bosszút állni a vélt vagy valós sérelmeikért.

A konferencián korábban Parádi József ismertette a határszéli csendőrség létrejöttét, működését, Olasz Lajos szegedi egyetemi tanár beszélt a légicsendőrség történetéről, Kiss Gábor Ferenc egyetemi tanártól egy 1930-as évekbeli csendőrgyilkosság történetéről és visszhangjáról hallhatott a népes hallgatóság. A konferencia második felében – amely iránt továbbra is nagy volt az érdeklődés, s a járványhelyzet ellenére az ország távolabbi helyeiről is jöttek érdeklődők – Ravasz István hadtörténész fejtette ki véleményét arról, hogy volt-e egyáltalán csendőr-puccs kísérlet 1944 nyarán.