2026.10.19.
Magyar Építészeti Múzeum - Walter Rózsi-villa

Csőszéktől a brutalizmusig: Breuer Marcell-gyűjtemény Budapesten

2026.10.19.
Néprajzi Múzeum

Mennyire állandó az állandó kiállítás?

2026.10.14.
Déri Múzeum

Dérimódi történet

2026.10.06.
Orfűi Tájház és Kemencés Udvar

Az Év Tájháza 2026

2026.10.06.
Katona József Múzeum "Cifrapalota" Kiállítóhelye

Megnyílt a XIII. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé

2026.09.10.
Magyar Földrajzi Múzeum

Mexikó 1904 - egy világjáró asszony szemével

Jósa András Múzeum - Nyíregyháza
A Jósa András Múzeum épülete annó
Cím: 4400, Nyíregyháza Benczúr tér 21.
Telefonszám: (42) 315-722
Nyitva tartás: K-V 9-17
Jósa András Múzeum
hír, történelem, történet, Újkor, viselettörténet, XIX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Az öltözet a korábbi századok alatt sokkal többet elárult viselője társadalmi helyzetéről és az alkalomról, amin viselhette, mint manapság. Az itt látható három pár selyem cipőről tudjuk, hogy a XIX. század második felében használták a hölgyek, amikor bálba indultak.
Báli cipők a XIX. századból

Színkód - a báli viseletben

A báli divat akkoriban nagy jelentőséget tulajdonított a ruhák színének. Eszerint az első bálozó fiatal lányok fehér ruhában és cipőben kellett, hogy megjelenjenek. E cipők színe – a világoskék, az üde zöld és a piros – árulkodnak tehát arról, hogy ezeket már nem az első szezonban viselték a hölgyek.

A halvány színeket második szezonban már választhatták a lányok a ruhájuk és cipőjük színéül, illetve a fiatalasszonyok is szabadon válogathattak még az élénkebb árnyalatok között, tehát a piros-fehér cipő akár egy ifjú asszonyé is lehetett. Azok a lányok, akik még nem keltek el több báli szezon után sem, minden bizonnyal nem hívták fel erre a figyelmet élénk színű ruhák viselésével.


Nem a kényelem volt az elsődleges szempont

A cipők anyaga selyem, melyből következik, hogy reprezentációra és könnyű táncra tervezték, semmiképp sem utcai viselethez. A cipők sarka a XIX. század második felében még nem vékonyodott el, viszonylag stabil, ám a szabásuk feltűnően szűk, tehát nem valószínű, hogy kényelmes lehetett. A divat azonban nem a kényelmet szolgálta akkoriban sem. Magas száruk pedig diszkréten elrejtette viselője bokáját, mely a hosszú krinolinos, később a fémvázas turnűr szoknya alól így is csak akkor látszódhatott, amikor az ifjú hölgyek a lépcsőn belépve egy leheletnyit fellibbentették szoknyájukat.


Kertész Tünde Fruzsina


Báli cipők
Gyűjtés helye, éve: Nyíregyháza, 1975
Kor: XIX. század
Gyűjtemény: Jósa András Múzeum helytörténeti gyűjteménye, ltsz. 75.3.6.1–2., 75.3.7.1–2., 75.3.8.1–2.
Méret: 24 x 16 x 6 cm