Somogyváron, a Bencés Apátság régészeti kutatása hosszú éveken át folyt. Az ásatásokon sok somogyvári ember dolgozott, sőt a környező településekről is érkeztek „vendégmunkások”. A pamuki dolgozók hívták fel az ásatásvezető Bakay Kornél figyelmét arra, hogy a Resterica dűlőben gyakran kerülnek elő régi kövek, sok nagyobb méretű is van, ami nehezíti a szántást is. A régész megvizsgálta a helyszínt és megállapította, hogy római épületet rejt a föld.

Így került elő a restericai ásatások során a feliratos ezüstkanál. Mivel a somogyvári apátság feltárása szünetelt, lehetőségünk volt a római birtokközpont (villa rustica) csaknem teljes területének a kutatására. A római épület a pamuki határban van (bár a helyi dolgozók szerint ez ősi pamuki föld volt...).

Az ezüstkanál volt az egyetlen nemesfém leletünk. Úgy tűnt, hogy a rómaiak a villát a 4. században, a bizonytalan helyzet miatt, kiürítették. A kanál volt egy egyetlen feliratos tárgyunk is, természetesen, az érmeket nem számítva.

A kanálba vésett URSINE VIVAS, vagyis Ursinus, élj! felirat számos érdekes kérdést vet föl. Az ilyen feliratok ajándéktárgyakon szokott szerepelni. Ki lehetett az ajándékozó és az ajándékozott? Talán egy gazdag ember, talán a villa egykori tulajdonosa kapta, vagy ajándékozta egy családtagjának? Az ilyen feliratok arra utalnak, hogy a birtokosa már keresztény volt, lehet, hogy emiatt is kényszerültek elmenekülni az egykori lakók, a közelgő támadások miatt. A kis tárgy nyele letört, de nem valószínű, hogy egy ezüsttárgyat (pláne nem egy ajándékot...) eldobtak volna, talán az épület kiürítésekor veszhetett el.

A kis kanál sikeresen képviselte Somogy megyét a pécsi római feliratos emlékeket bemutató tárlaton, sőt a nagy Seuso-kiállításon is „meghívott vendég” volt. Érdemes belegondolni abba, hogy a Seuso tárgyak még lappangó, kisebb tárgyai között hány ilyen darab lehetett. A somogyvári feliratos ezüstkanalat gondosan elzártuk, de a következő, nagy régészeti kiállításon újra be szeretnénk mutatni.