Szent Medárdnak – mint ahogy már Katona Lajos is megjegyezte – semmi köze az időjárási regulához. A szüreti munkák és a gabonaaratás védőszentje.


Ne általánosítsuk, Medárd napjához nemcsak a nagy esőzések köthetők!

Topolyán úgy vélik, ha Medárd napján süt a nap, akkor édes lesz a bor, ha esik, akkor savanyú. Baranya és a Mura-vidék szőlősgazdái szerint, ha Medárdkor esik, rossz szőlőtermésre lehet számítani, viszont bő lesz a szénatermés. Egyes csallóközi falvakban Medárdkor vetették a lent, hogy ne legyen gazos és szépen fejlődjék. Az ipolybalogiak szerint Medárdkor van a szénakaszálás ideje.


Semmi pánik: ha mégse esik az eső, erre is van megoldás...

A bukovinai magyarok szerint e napon kezdődött az özönvíz, és akkor is negyven napig esett. Jászdózsán úgy tartják, hogy Medárd napján mindig vízbe fúl valaki, és ez áldozat a vizek királyának, ezért e napon nem szabad fürdeni, de a lovakat meg kell itatni, mert akkor nem lesznek rühesek.

A népi megfigyelés szerint, ha Medárd napján esik az eső, akkor még negyven napig esni fog. Azonban a mi térségünkben olyan még nem fordult elő, hogy negyven napon keresztül esett az eső. Valószínűleg a bibliai özönvíz időtartama miatt vélekedtek így. Ha ezen a napon mégis szárazság lenne, akkor negyven napon keresztül csapadékhiány lesz. Ez ellen tudunk tenni, hiszen esővarázsló nap is egyben. Elegendő megfürdetnünk egy kakast, és máris ömlik a zápor.


Persze van tudományos magyarázat is...

A Medárdtól tartó negyven napos esőzés természettudományos magyarázata valószínűleg az, hogy a mérsékelt éghajlati övben uralkodó nyugati szelek folyamatosan hoznak az Atlanti-óceán felől esőt a kontinensre, egészen addig, amíg nyáron a délről (Afrika felől) érkező meleg feláramlás nem blokkolja ezt.