2026.10.19.
Magyar Építészeti Múzeum - Walter Rózsi-villa

Csőszéktől a brutalizmusig: Breuer Marcell-gyűjtemény Budapesten

2026.10.19.
Néprajzi Múzeum

Mennyire állandó az állandó kiállítás?

2026.10.14.
Déri Múzeum

Dérimódi történet

2026.10.06.
Orfűi Tájház és Kemencés Udvar

Az Év Tájháza 2026

2026.10.06.
Katona József Múzeum "Cifrapalota" Kiállítóhelye

Megnyílt a XIII. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé

2026.09.10.
Magyar Földrajzi Múzeum

Mexikó 1904 - egy világjáró asszony szemével

Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet - Budapest
Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
Cím: 1013, Budapest Krisztina körút 57.
Telefonszám: (1) 375-1184
Nyitva tartás: H,Sze 9-16: bábtár, emléktár, fotótár, hangtár, kézirattár, képzőművészeti gyűjtemény, kisnyomtatványtár, makett-gyűjtemény, szcenikai gyűjtemény, színlaptár,topográfia
H,Sze 9-16, P 9-14: videótár, tánctár, könyvtár, dokumentáció, központi adattár
PIM - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
hír, történelem, történet, Újkor, viselettörténet, XIX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A Kedvenc műtárgyam mini-sorozatunk második darabja - muzeológusként, a gyűjtemény vezetőjeként - egy a XIX. század második feléből származó viseleti album, divatlap klasszikus női kollekciójának lapja. Gyűjteményünk viselettörténeti album-lapja a Geszler-kollekció estélyi és báli viseletét hirdeti, az 1864-es évben.
Geszler kollekció,1864-es viselet
A belvárosban, a Váci utca és a Régiposta utca sarkán működő szalon egyszerre kínált különleges anyagokat és formákat, valamint minőségi kivitelezést is. A képen a három hölgy abroncsos ruhát visel a megfelelő kiegészítőkkel - az úti kabáttól az ékszereken át a kalapokig és az ehhez tartozó hajviseletekig. Egyszerre leképezi a reformkori és magyaros divat mintáit és örökségét, valamint a virágos biedermeier anyagok jelenlétét, gazdag textil-, szín- és  formavilága a női divat és stílus utolsó, harmadik generációs abronccsal viselt öltözeteit mutatja. A párizsi és bécsi divat diktálta formai és színvilág ugyanúgy helyt kap benne, mint a magyaros minták, a zsinórozás alkalmazásának művészi formái.

Már a Színházi Intézet (jelenleg PIM-OSZMI) alapítása utáni (1952) években kerültek a gyűjteménybe viseleti és történeti jelmez albumok is. Ezen lapokat már 1954-ben elkezdték feldolgozni és leltározni. Így ez a részgyűjtemény olyan része a tervtárnak, melyet nem jómagam, aki három évtizede kutatja, őrzi a színpadi látvány kincsestárát kutattam fel, hanem elődeimtől, művészettörténész-színháztörténész kollégáktól vehettem át a gyűjtemény gondozására.

A divat- és viselettörténet, majd az ebből kinövő jelmeztörténet kutatásához az albumok és divatlapok mellett, fontos adalékként szolgál a Geszler család zsebkönyve, Családi Krónika címmel, melyben Geszler József írja le, hogyan lett a cég tulajdonosa. Az érdekes olvasmányból kiderül, hogy 1861-ben, 23 éves korában lett az Alter Antal vezette belvárosi üzlet eladója, alkalmazottja. 1864-ben már saját kollekcióját hirdette, Geszler kollekció, melynek néhány lapja gyűjteményünkben található. Miután az üzletet Alter üzletvezetői vették át - Monaszterly és Kuzmik -, a szorgalmas és tehetséges, az anyaghasználatban és szabóságban jártas Geszler cégvezető, üzlettárs lett. 39 éves korára már a cég  tulajdonosa is lett.

A rajz nemcsak a 19. századi női viseletekről ad árnyalt képet, de a színházi és estélyi öltözetek lehetőségeiről, az önálló jelmeztervezés megszületése előtti stílustörténetről is. Bár sajnos nem a teljes album került birtokunkba, csak egy-egy lapja, feltételezem, hogy a nappali és sétáló ruhák ugyanilyen kifinomultsággal jelentek meg a Geszler-kollekciókban.
Turnai Tímea