Erdély egyetlen székely származású fejedelme a Báthoryaknak, valamint Mihály havasalföldi vajdának volt a fővezére. Életrajzírói szerint az alábbi nevezetes tettével vívta ki Báthory István elismerését, s a testőri parancsnoki kinevezést: „Radnótnál a Maroson, kardját szájába fogva átúszott, és az ellenséges tábor [Bekes Gábor hadainak] egy emberét személyes viadalban levágta”.

A fejedelem Lengyelországba is magával vitte, részt vett a livóniai hadjáratban, harcolt Oroszország ellen. A harcok végeztével visszatért Erdélybe, szolgálataiért cserébe birtokot kapott, amely után felvette a siménfalvi előnevet. Egy ideig felhagyott a katonai pályával, az udvarszékhelyi Sófalván lévő sókamara ispánjaként ténykedett. Hamarosan ismét katonaként szolgált, Báthory Zsigmondot segítette hadjárataiban, amelynek köszönhetően tovább nőtt hírneve és vagyona, már az ország főrendjei közé tartozott. Fővezérként ugyancsak segítette Báthory Andrást és Mihály havasalföldi vajdát harcaikban.

1601-ben megelégelve a császári csapatok kegyetlenségeit és fosztogatásait, szembefordult a vajda és Basta generális uralmával, a császárellenes párt élére állott. Kitűnő, vakmerő parancsnokként mindenütt ott volt, ahol az erdélyi seregek küzdöttek. Fő céljának a Habsburgok erdélyi uralmának visszaszorítását tekintette. Vereségei után fordult a törökökhöz, segítségükkel tört be Erdélybe 1603 elején. Elfoglalta Gyulafehérvárt és felvette a fejedelmi címet. Bár az országgyűlés hűtlenségben elmarasztalta, a szultán pasáinak indítványára megküldte neki a fejedelmi jelvényeket, és ahdnáméjával (szerződéslevelével) még a tél folyamán Erdély urává tette. Elsőként fogadott el ilyen kinevezést a rendek választása nélkül. Rövid idő alatt felszabadította Erdély nagy részét, így Kolozsvárt is. E sikerek közepette verette a kolozsvári pénzverdében a 10 forintos aranypénzt, amellyel a gazdaságot kívánta rendbe tenni, illetve rendezni a katonák zsoldját.

Győzelmeit nem sokáig élvezhette, Radul (Radu Serban) új havasalföldi vajda ellen harcolva elesett a Brassó melletti csatában.


AZ ÉREMRŐL:

Székely Mózes erdélyi fejedelem tízszeres arany dukátjának ezüstre vitt verete 1603-ból. Gyakran előfordult, hogy az aranypénzek verőtövét alkalmazták ezüstpénzek készítésére is, vagy fordítva. Előlapján a fejedelem címere látható, hátoldalán köriratban az évszám középen jelmondata.

Előlap:
MOISES ZEKEL DE SEMIENFALVA VAIVODA TRANSILVANIAE ET SICVL COMES
(Moises Zekel de Semienfalva vaivoda Transilvaniae et Siculorum comes)
Semjénfalvi Székely Mózes Erdély vajdája és a székelyek ispánja
Középen a Székely család címere

Hátlap:
ANNO DOMINI MILLESIMO SEXCENTESIMO TERTIO CLAVDIOPOLI
Az Úr 1603. évében Kolozsvárott
DOMINVS / PROTECTOR / MEVS
Az Úr az én oltalmazóm
Leltári szám: DFNGY 2388.