2026. november 12. csütörtök
Renátó, Jónás
Magyar Nemzeti Múzeum Kubinyi Ferenc Múzeuma - Szécsény
|
|
Cím: 3170, Szécsény Ady Endre u. 7.
Telefonszám: (32) 370-143
E-mail: kubinyi.muzeum@gmail.com
Nyitva tartás: K-P 10-16, Szo-V 10-18
|
Kubinyi Ferenc Múzeum
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Esterházy János (1901-1957) Csehszlovákia legjelentősebb magyar mártír politikusa. Azt tartotta, hogy: „Mi a szlovák népet mindenkor testvérünknek tekintettük és fogjuk tekinteni a jövőben is. Az ezeréves sorsközösség az Úristen műve volt, és ezt a sorsközösséget emberi erő szét nem bonthatja.”
Esterházy politikai célja a trianoni békeszerződés revíziója volt. Az 1938. novemberi I. bécsi döntéssel a Felvidék déli részének Magyarországhoz való visszatérését követően a Szlovákiában maradt hetvenezres magyarság érdekeit védelmezte és egyben a magyar kormánytól a szlovák lakosság jogainak betartását követelte a visszacsatolt területeken.
Esterházy, mint a szlovák parlament képviselője, 1942. május 15-én a zsidóság kitelepítéséről szóló 68/1942-es alkotmányi törvény szavazásakor egyedüliként a törvény ellen szavazott, mert mint magyar, mint keresztény és mint katolikus a javaslatot istentelennek és embertelennek tartotta. Esterházy János 1944-ben zsidók, csehek, szlovákok, lengyelek százainak segített a szökésben. Magyarország 1944. októberi német megszállása ellen memorandumban tiltakozott.
A horogkeresztesek rövid időre internálták, a Gestapo körözte. A szovjet csapatok bevonulása után Gustáv Husákkal tárgyalt, ahol szóvá tette a magyarok üldözését. Husák utasítására letartóztatták és átadták a szovjet titkosszolgálatnak. Koholt vádak alapján tíz év kényszermunkára ítélték és Gulag-táborba küldték Szibériába. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947. szeptember 16-án egyetlen ülésen Pozsonyban halálra ítélte a fasizmussal való együttműködés vádjával. A szovjet hatóságok 1949-ben kiadták a csehszlovák hatóságoknak. Elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglant kapott. Külső segítséggel alkalma lett volna megszökni, de ezt elutasította, mondván hogy ő nem bűnös, tehát nincs miért szöknie.
1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönében halt meg. Hamvait 2017. szeptember 16-án a tiszteletére épült alsóbodoki Szent Kereszt Felmagasztalása kápolnában helyezték örök nyugalomra. Mára Gróf Esterházy János alakja úgy körvonalazódik, mint a Visegrádi Négyek közös boldoggá avatásra jelöltje.
Esterházy politikai célja a trianoni békeszerződés revíziója volt. Az 1938. novemberi I. bécsi döntéssel a Felvidék déli részének Magyarországhoz való visszatérését követően a Szlovákiában maradt hetvenezres magyarság érdekeit védelmezte és egyben a magyar kormánytól a szlovák lakosság jogainak betartását követelte a visszacsatolt területeken.
Esterházy, mint a szlovák parlament képviselője, 1942. május 15-én a zsidóság kitelepítéséről szóló 68/1942-es alkotmányi törvény szavazásakor egyedüliként a törvény ellen szavazott, mert mint magyar, mint keresztény és mint katolikus a javaslatot istentelennek és embertelennek tartotta. Esterházy János 1944-ben zsidók, csehek, szlovákok, lengyelek százainak segített a szökésben. Magyarország 1944. októberi német megszállása ellen memorandumban tiltakozott.
A horogkeresztesek rövid időre internálták, a Gestapo körözte. A szovjet csapatok bevonulása után Gustáv Husákkal tárgyalt, ahol szóvá tette a magyarok üldözését. Husák utasítására letartóztatták és átadták a szovjet titkosszolgálatnak. Koholt vádak alapján tíz év kényszermunkára ítélték és Gulag-táborba küldték Szibériába. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947. szeptember 16-án egyetlen ülésen Pozsonyban halálra ítélte a fasizmussal való együttműködés vádjával. A szovjet hatóságok 1949-ben kiadták a csehszlovák hatóságoknak. Elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglant kapott. Külső segítséggel alkalma lett volna megszökni, de ezt elutasította, mondván hogy ő nem bűnös, tehát nincs miért szöknie.
1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönében halt meg. Hamvait 2017. szeptember 16-án a tiszteletére épült alsóbodoki Szent Kereszt Felmagasztalása kápolnában helyezték örök nyugalomra. Mára Gróf Esterházy János alakja úgy körvonalazódik, mint a Visegrádi Négyek közös boldoggá avatásra jelöltje.
|
|
