2025.12.12.
Bajor Gizi Színészmúzeum

Aase díj átadása A Bajor Gizi színészmúzeumban

2026.10.19.
Magyar Építészeti Múzeum - Walter Rózsi-villa

Csőszéktől a brutalizmusig: Breuer Marcell-gyűjtemény Budapesten

2026.10.19.
Néprajzi Múzeum

Mennyire állandó az állandó kiállítás?

2026.10.14.
Déri Múzeum

Dérimódi történet

2026.10.06.
Orfűi Tájház és Kemencés Udvar

Az Év Tájháza 2026

2026.10.06.
Katona József Múzeum "Cifrapalota" Kiállítóhelye

Megnyílt a XIII. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé

2026.09.10.
Magyar Földrajzi Múzeum

Mexikó 1904 - egy világjáró asszony szemével

Bajor Gizi Színészmúzeum - Budapest
Bajor Gizi Színészmúzeum
Cím: 1124, Budapest Stromfeld Aurél út 16.
Telefonszám: (1) 225-3161
Nyitva tartás: Sze-V 14-18
2017.05.25.
hír, színházművészet, színháztörténet, történet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A száz éve született Szörényi Éva emlékére nyílik kiállítás Színészdal címmel pénteken a Bajor Gizi Színészmúzeumban.
Szörényi Éva
A kamarakiállítás megnyitóját Szörényi Éva (1917-2009) színésznő születésének századik évfordulóján, május 26-án 16 órakor tartják a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A megnyitón köszöntőt mond Ács Piroska, a PIM - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatója.

A megnyitó alkalmával adják át ünnepélyes keretek között Szörényi Éva hagyatékát, amelyet Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója vesz át. A tárlatot Jeszenszky Géza volt külügyminiszter nyitja meg. Szörényi Évára családtagjai és az Amerikai Egyesült Államokban élő tisztelői emlékeznek. A Magyar Hollywood Tanács nevében Bokor Balázs elnök beszél. Az eseményen Söptei Andrea, a Nemzeti Színház Szörényi Éva-díjas színművésze is közreműködik.

A kiállítás ismertetője szerint Szörényi Éva hetvenöt éves színészi jubileumi estjét Színészdal címmel rendezték meg Hollywoodban. A színésznő önálló estjein gyakran szavalta Petőfi Sándor versét. "A reformkor lánglelkű költője megkapóan vallott a színjátszó személyek feladatáról, Szörényi Éva sorsa pedig bizonyította, hogy a vérzivataros huszadik században is lehet a színész apostol az erkölcs mezején" - írják.

A jubileumi kamara-kiállítás nemcsak a magyarországi karrier állomásait mutatja be, beszámol Szörényi Éva emigrációban töltött éveiről, művészi feladatairól és közéleti szerepéről is.

A tárlat megnyitóján Szörényi Éva családja a színésznő fényképeit, könyveit, fellépő ruháit, kitüntetéseit, okleveleit a múzeumnak ajándékozza.

Szörényi Éva 1917-ben született Budapesten. A színésznő szakmai színvonalában és hosszában egyaránt kiemelkedő pályát futott be. A Színművészeti Akadémia elvégzését követően több mint húsz éven keresztül a Nemzeti Színház tagja volt. Több rendezésben évekig alakította mindhárom nagy magyar klasszikus főszerepét, Évát Az ember tragédiájában, Melindát a Bánk bánban és Tündét a Csongor és Tündében. Számos Shakespeare-tragédiában és -vígjátékban formálta meg a főszerepet.

A magyar közönség majd 30 film főszereplőjeként láthatta, köztük a Barátságos arcot kérek (1935), Mária nővér (1936), A Noszty-fiú esete Tóth Marival (1937), továbbá a Szüts Mara házassága (1941), a Régi keringő (1941) és a Fűszer és csemege (1940) című alkotásban.

A Nemzeti Színház forradalmi bizottságának a társulat által megválasztott társelnökeként 1956 októberében részt vett a forradalomban, amelynek leverését követően hazája elhagyására kényszerült, az Egyesült Államokban előbb a keleti parton, majd Los Angelesben élt. Hivatását folytatta, a színpadon és a televízióban is játszott. Számtalan jótékony célú produkciót, színházi és irodalmi előadást rendezett szerte a világon. Életét a szülőföldjüktől távol szakadt magyarok összefogásának szentelte. Életművét számtalan kitüntetéssel díjazták.

Szörényi Éva páratlanul tevékeny életében egyedülálló hagyatékot hagyott hátra; több mint 75 éves színészi pályafutása, továbbá 1956 szellemének őrzése során számos alkalommal és helyszínen lépett fel. A XX. század színházi és filmművészetében meghatározó jelentőségű, Kossuth-díjas művésznő családja már korábban kifejezte készségét, hogy a tárgyi hagyatékot (kép-, film- és hangfelvételeket, írásokat) magyarországi megőrzésre, ápolásra és feldolgozásra ajánlja fel.

(MTI)