Az esztergomi vasútállomás átépítése előtt feltárják a már ismert Szent István-kori templom alapjainak egy részét, a falmaradványok valószínűleg később is bemutathatók lesznek - mondta a feltárást vezető régész szerdán az MTI-nek.

A Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Balassa Bálint Múzeumának intézményvezetője, Tari Edit hozzátette, hogy a vasúti töltés monumentális falmaradványokat rejtett, az alapok 230 centméter mélységig húzódtak és 170 centiméter vastagok, amelyek egy kéttornyos, háromhajós épületet tartottak.

A régészek most az államalapítás korában épült templom nyugati részét, a toronypárt tárják fel. Az egykori templomhajók és a szentély felett továbbra is vonatok járnak a síneken.

Az intézményvezető elmondta, hogy a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Zrt. korábban egy utat tervezett a területre, azonban a leletegyüttes napvilágra kerülése után áthelyezik a nyomvonalat és az alapfalak konzerválása után valószínűleg bemutathatják a nagyközönségnek Magyarország talán legelső templomának maradványait.

A templom és a közelében lévő településrész jelentőségét az adja, hogy a pénzverés királyi kiváltság volt és az országban több mint 200 évig csak itt működött pénzverde. A településen ötvösök, vésnökök, pénzverők és kovácsok laktak, ezért is hívták a helyet Kovácsinak.

Korabeli források szerint Kovácsiban három templom volt, a most feltárt épület valószínűleg evangéliumi Szent János temploma, aki a mesteremberek védőszentje volt. Kovácsi lakói feltehetően tehetősek voltak, erre utal a templom mérete. Később remélhetőleg a töltés melletti területen a régészeknek településmaradványok vizsgálatára is lehetőségük nyílik.

Tari Edit elmondta, az esztergomi önkormányzat kiemelt figyelemmel kíséri a feltárást, hiszen Esztergom a legelső királyi székhely, azonban Szent István korából nem látható jelenleg épületmaradvány a város területén.

Az Esztergomhoz tartozó Kovácsi települést az adatok szerint a 15-16. században hagyták el végleg. Maradványaira 1891-ben, a vasút építése során bukkantak rá. A területet többször kutatták azonban ezek amatőr régészeti feltárások voltak, inkább kincskeresésre hasonlítottak.

Az ötvenes évek elején a vasúttársaság felhatalmazást adott a környékbelieknek, hogy a templom köveit elbontsák és saját építkezéseinél felhasználják. A kora középkori cementből azonban lehetetlen volt kivésni téglatest alakú köveket, ezért a rendőrség segítségét kérték, hogy robbantsák fel a romokat. Zolnay Lászlónak, a múzeum akkori igazgatójának sikerült elérnie a maradványok állami védelmét és részleges feltárását.

(MTI)