A XI. Berlini Olimpiai Játékok lángját szállító fáklya került a Móra Ferenc Múzeum tulajdonába. Ezzel az 1936-ban, a német Krupp Művek gyárában készült fémfáklyával futottak az országhatártól egészen Kecskemétig a magyar sportolók.

Az újkori olimpiák közül a berlini volt az első, amelyen felelevenítették az olimpiai láng hordozásának ókori szokását. Az ősi Olimpia romjai között a nap tüzével gyújtott fáklyát háromezer sportoló futva, egymást váltva vitte egészen a berlini játékok megnyitójára.

A XI. nyári játékok másik különlegessége, hogy ezt az olimpiát közvetítette először a televízió. Az emberek annyira nem voltak hozzászokva a kamerák látványához, hogy komoly riadalom támadt a játékok megnyitóján: ágyúnak hitték ugyanis a kameraállványokat.

Hazai szempontból fontos újdonság, hogy ekkor nyert először aranyérmet magyar nő, sőt, rögtön kettőt is: tőrvívásban és magasugrásban is a magyarok diadalmaskodtak. Továbbá 1936-ban szerepelt első ízben a kajak-kenu, valamint a kézilabda sportága, amelyekben hazánk sportolói ma a világ élvonalába tartoznak. A berlini olimpián a magyar csapat összesen tizenhat érmet szerzett.

A Móra Múzeum tulajdonába került fáklyával magyar atléták vitték az olimpiai lángot az országhatártól Kecskemétig, összesen száztizennégyen. A fáklyára gravírozott olimpiai öt karikát a német birodalmi sas tartja, amely alatt az "Olimpiai fáklya-váltófutás-Berlin, 1936" felirat szerepel. Fogóján a láng útvonala és a városok is láthatók - így megismerhető a teljes útvonal Olimpiától Athénon, Belgrádon, Budapesten és Prágán keresztül egészen Berlinig.

A különleges fáklya a Fekete házban, a Móra Ferenc Múzeum kiállítóhelyén tekinthető meg.