A Néprajzi Múzeum épülete méltó elhelyezést biztosít az igazságszolgáltatás vezető intézményének, a Kúriának, ahogy felkészültségében a jelenlegi bírói kar is méltó utódja a régi idők bíráinak - mondta Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a múzeum épületében Budapesten hétfőn tartott sajtótájékoztatóról kiadott közlemény szerint.

Elkészíttettük a palota építészeti, statikai felmérési terveit, a még fellelhető eredeti berendezésének, felszerelésének művészettörténeti kutatását, az ismételten bírósági célra történő hasznosítás előzetes vázlattervét, tervezési koncepcióját - tette hozzá. Elmondta azt is: az OBH fokozott erőfeszítéseket tesz a bírósági épületek értékeinek megőrzése és a bírósági működés 21. századi feltételeinek biztosítása érdekében. Ennek eredménye, hogy 2012 óta a korábbiaknál nagyobb forrásokat fordíthatnak e célra.

A Kúria átköltözése hozzávetőleg fél évtizedet vehet igénybe.

Az elnök szerint a Kúria visszahelyezése az eredeti épületbe a döntéshozói szándékkal összhangban a független bíróság mint önálló hatalmi ág jogaiba való visszahelyezését szimbolizálja.

Handó Tünde kérdésre válaszolva elmondta: a Kúria átköltözése hozzávetőleg fél évtizedet vehet igénybe, összköltsége pedig várhatóan meghaladja a 15 milliárd forintot.

Országszerte a bírósági épületek mintegy 70 százaléka a 20. század első felében épült, egy része építészettörténeti értéket hordozó műemlék. Mintegy 440 ezer négyzetméternyi alapterületen, 160 ítélkezési célra használt épületben működnek a bíróságok, sok helyen sajnos méltatlan körülmények között.

Az OBH elnökének célja a bíróságok működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása, optimális elosztása és hasznosítása. Ennek része a közigazgatási és munkaügyi bíróságok országos hálózatának kialakítása, valamint a Soproni Járásbíróság rekonstrukciója, idén kezdődik a szegedi és az egri törvényszékek, továbbá a szarvasi, a tapolcai és a gödöllői járásbíróságok teljes körű felújítása, valamint a Debreceni Járásbíróság új épületének beruházása.

A Kúria épülete a 19. században a Curia utca és a Ferenciek tere sarkán állt.

Darák Péter, a Kúria elnöke a sajtótájékoztatón a legfelsőbb szintű magyar igazságszolgáltatás történetét felidézve beszélt arról, hogy 1723-ban létrejött a királyi udvartól független - úgynevezett hétszemélyes táblából és királyi táblából álló - Curia. Az 1848-49-es szabadságharc leverése után Magyarországon megszűnt az önálló bírói hatalmi ág, a magyar bírósági szervezetet integrálták a Habsburg Birodalom bírósági rendszerébe.

A visszaállított királyi Kúria 1861. április 3-án tartott ünnepélyes megnyitását a korabeli sajtó a független magyar igazságszolgáltatás újjászületéseként értékelte. A Kúria épülete a 19. században a Curia utca és a Ferenciek tere sarkán állt, már az 1838. évi pesti árvíz után felmerült egy új épület igénye, ám csupán 1893-ban kezdődött meg az építkezés Hauszmann Alajos tervei alapján, a zárókövet 1896. október 20-án helyezték el.

Darák Péter megjegyezte: bár a Kúria Kossuth téri épületét a millenniumi ünnepségek sorában avatták fel, nem szerepelt az ezeréves államalapítás megünneplésére készült épületeket magában foglaló korabeli törvény felsorolásában. Az Országgyűlés ezzel talán azt kívánta jelezni, hogy a legfelsőbb ítélkező fórum beköltözése nem lehet egy mégoly felemelő esemény kelléke, több ennél: egy jogi hagyományainkat hordozó, állandóságot kifejező intézmény otthonra találása.

Az 1949. évi alkotmány szerint a legfőbb ítélkező fórum szerepét a Legfelsőbb Bíróság (LB) vette át. A Kúria joggyakorlatot meghatározó helyzete megszűnt, ítélkezését az igazságügyi tárca irányította, működésére a függőség volt a jellemző.

A Néprajzi Múzeum negyven éve kezdte el a költözést korábbi székhelyéről, a Kossuth téren álló palotába.

Az LB 1951-ben átkerült a Fő utcába, és csak 1980-ban költözhetett vissza az igazságügyi negyedbe, a Fellner Sándor tervei alapján 1918-ban készült V. kerület, Markó utca 16. szám alatti épületbe.

A legfőbb bírói fórum elnevezése 2012-től ismét Kúria, ami nem csupán névváltozás, hiszen hatásköre kibővült, az egységes ítélkezést biztosító új eszközökkel ruházta fel a jogalkotó.

A legfőbb bírói testület évszázadokon át a magyar jogi tradíciók megteremtője volt, a hagyományokból építkező igazságügyi reform csak akkor lehet teljes, ha a feladatkörében és tekintélyében megerősített Kúria visszatérhet az őt megillető helyre: abba az Igazságügyi Palotába, amelyet igazságtalanul vettek el - mondta a főbíró. Szerinte a bírói hatalom pártatlan, magas szakmai és erkölcsi nívójú működéséhez szükséges, hogy az ítélkező bírót ne csupán jogállami garanciák, hanem a színvonalas ítélkezést biztosító tárgyi környezet vegye körül. A Kúria története is példázza, hogy a szervezeti és igazgatási reformok együtt jártak a bírósági épületek építésével és rekonstrukciójával.

Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója a sajtótájékoztatón többek között felidézte, hogy az intézmény negyven éve kezdte el a költözést korábbi székhelyéről a Kossuth téren álló palotába, a közgyűjtemény megfelelő és véglegesnek szánt székhelyét pedig a kormányzat immár a Múzeum Liget koncepció részeként a Városligetben felépülő új múzeumokban kívánja megoldani.

A Néprajzi Múzeum 142 éves története során még sohasem működött olyan épületben, amelyet eredendően az intézménynek szántak, ezen kíván változtatni az új koncepció. A 2013-ban sikeresen lebonyolított elhelyezési tervpályázat alapján a múzeum új helye is kirajzolódik a Városliget északnyugati sarkán, a Széchenyi fürdő szomszédságában - tette hozzá a főigazgató.

Jelenleg folynak az új múzeumra vonatkozó nemzetközi tervpályázat kiírásának előmunkálatai.

A több százezres gyűjtemény biztonságos mozgatása többéves felkészülést igényel. A Néprajzi Múzeum napjainkban több mint 250 ezer műtárgyat gondoz, működteti a néprajztudomány legnagyobb archívumát, amely több millió oldal anyagot és több mint 400 ezer képi dokumentumot tartalmaz, továbbá hangarchívumot és filmtárat.

(MTI)