Nagy érdeklődéssel kísért, exkluzív, impresszionista kiállításra készül a Dózse-palota múzeuma. A Velencei Közgyűjteményi Alapítvány szervezésében megvalósuló időszaki tárlat a francia mester, Édouard Manet leghíresebb műveiből, legszebb festményeiből, grafikáiból és nyomataiból nyújt ízelítőt.

A Manet - Visszatérés Velencébe címmel megrendezett klasszikus festménytárlaton a művészetszerető közönség több mint 80 Manet-alkotást tekinthet meg, melyek többsége a párizsi Musée d'Orsay és a New York-i Metropolitan Múzeum gyűjteményéből érkezik Olaszországba, de London, Boston, Frankfurt, sőt, a budapesti Szépművészeti Múzeum is hozzájárult egy-egy festménnyel az időszaki tárlat gazdag kiállítási anyagához.

A kölcsönzött műalkotások közt találjuk egyebek mellett Manet egy jelentős korai művét, a Lola de Valence-t, egy spanyol táncosnőről festett egész alakos portréját, A fuvolás fiú című 1866-ban született művét, Az erkély című festményt, továbbá író barátairól, Mallarméról és Émile Zoláról festett híres portréit is.

Olympia először hagyja el Franciaországot.

A tárlat legnagyobb attrakciója azonban kétségkívül az 1863-ban készült Olympia című akt, Manet sajátos Vénusz-variációja, mely szembemenve a korabeli ízléssel akkoriban igencsak megbotránkoztatta Francia Művészeti Akadémia irányításával működő párizsi Salon zsűrijét.

Az Olympia egy kurtizánt ábrázol az ágyán mezítelenül, akinek épp egy virágcsokrot hoz be néger szolgálónője. Az érzékiséget és titokzatosságot sugalló kompozíció megosztotta a korabeli közönséget: a fiatal impresszionisták rajongtak érte, a konzervatívok erkölcstelennek ítélték, míg a kritikusok szokatlan technikáját kifogásolták. A Tiziano és Giorgione ihlette akt modellje egyébként ugyanaz a Victorine Meurend, aki a Reggeli a szabadban című festmény mezítelen hölgyeként is látható.

Érdekesség, hogy a világhírű akt csak rendkívüli biztonsági intézkedések mellett, a francia elnök, François Hollande személyes jóváhagyásával kerülhetett kölcsönzésre, a féltett remekmű ugyanis 1890 óta - mióta a francia állam tulajdonába került - első ízben hagyja el anyagyűjteményét, a párizsi Musée d'Orsay épületét.

Manet visszajárt Velencébe, rajongott az olasz mesterekért.

A különleges kiállításnak egyébként nem véletlenül Velence ad otthont, Manet ugyanis köztudottan lelkes rajongója volt az olasz reneszánsz művészetnek. A spanyol El Greco és Velázquez mellett jelentős hatással voltak rá Tiziano, Giorgione és Andrea del Sarto, valamint a 15-18. századi velencei művészek, Vittore Carpaccio, Antonello da Messina, Lorenzo Lotto és Pietro Longhi művei is.

Maga Manet háromszor is járt Velencében; különböző életszakokban és művészi korszakokban. Mindegyik utazás meghatározó élmény és ihletforrás volt számára. A Dózse-palota lenyűgöző termeiben megrendezett Manet-kiállítás többek közt erre a kevéssé ismert „olasz kapcsolatra" is rávilágít, olyan festmények segítségével, mint a velencei karnevál forgatagát idéző, 1843-ban készült Maszkabál az operában vagy a Le Grand Canal című alkotások.

Az ígéretes Manet-tárlat áprilisban nyitja meg kapuit.

A csodálatos Manet-festmények közel négy hónapon keresztül, április 24-étől augusztus 18-áig vendégeskednek a lagúnák városában, a velencei Dózse-palota múzeuma 9 órától este 7-ig várja a látogatókat, a teljes árú jegy 16 euróba - átszámítva 4700 forintba -, a kedvezményes belépő 8 euróba kerül.